Megmaradtak hű magyarnak

A budapesti bemutató november 4-én, nemzeti gyásznapunkon, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának dísztermében zajlott, és a filmet kerekasztal-beszélgetés követte az alkotók, özv. Czupy Józsefné és Hajdu-Németh László, valamint a NEB két történész szakértője, Petrás Éva és Soós Viktor Attila részvételével.

Özv. Czupy Józsefné Czupy Bálint (1900-1975) menye, Hajdu-Németh László pedig Hajdu-Németh Lajos (1909-1985) fia. Általuk vált igazán bensőségessé az agyagosszergényi népfőiskola dokumentumfilmjének bemutatója, mert túl azon, amit a filmből megismerhettünk, a családi hétköznapok és a két főszereplő életének, kapcsolatának számos apró, kedves mozzanata felidéződött a beszélgetésben.

A film négy részre tagozódik. Az első a két világháború közötti időkbe, az országos méretűvé nőtt KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) mozgalom világába kalauzolja el a nézőt, bemutatva ebben a két fiatal Sopron vármegyei gazda, a völcseji Czupy Bálint és a nagylózsi Hajdu-Németh Lajos szerepvállalását. A második rész az 1947-et követő emigrációs tevékenységüket tárja elénk, mind a ketten ebben az évben távoztak az országból, és Czupy Bálint végül Münchenben, Hajdu-Németh Lajos pedig az USA New Jersey államában levő New Brunswickban telepedett le. A két kereszténydemokrata szellemiségű politikus számára meghatározó volt Mindszenty József bíboros személye, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban, mikor hazatértek, nagy szeretettel fogadta őket – a személyes emlékek felidézése külön részt kap a filmben. A záró rész pedig annak a küldetéstudatnak az összegzése, amely által a két parasztpolitikus életútja, küzdelme és munkássága példaként állhat előttünk. 

A film alapjául Kovács K. Zoltán Két parasztpolitikus című írása szolgált, amely nem sokkal Hajdu-Németh Lajos halála után, 1985-ben a Rómában kiadott Katolikus Szemlében jelent meg. A 2011-ben, advent napjaiban megalapított Közi Horváth József Népfőiskola kutatásainak köszönhetően kettejük életéről ma már sokkal többet tudhatunk, s e munka eredményei is helyet kaptak a filmben. Láthatjuk azt is, hogyan kötődött Czupy Bálint és Hajdu-Németh Lajos tevékenysége Közi Horváth Józseféhez (1903-1988), aki Agyagoson született (ma Agyagosszergény egyik településrésze), s 1927-ben szentelték pappá, majd 1939-ben az Egyesült Keresztény Párt színeiben katolikus lelkipásztorként országgyűlési képviselővé választották. A német megszállás után, 1944. március 22-én az Országgyűlésben egyedül ő emelte föl szavát az elkövetett törvénytelenségek ellen, és november 4-én, Szálasi Ferenc eskütételének napján ismét kemény kritikával támadta a diktatúrát. A háború után a demokratikus útkeresés, a koalíciós politika időszakában reménnyel tekintett az új rendre, de később ismét bujkálnia kellett, és 1948-ban elhagyta az országot. Párizsban megalapította a Magyar Keresztény Népmozgalmat, melyben Czupy Bálint és Hajdu-Németh Lajos is részt vállalt. A magyar emigráció egyik vezetőjeként az NSZK-beli Oberhachingban hunyt el, hamvait a rendszerváltozás után, 1992-ben végakarata szerint a szabad Magyarországra hozták, s Agyagosszergényben helyezték végső nyugalomra. Szellemi hagyatékát és a XX. századi keresztény reformnemzedék örökségét őrzi a róla elnevezett népfőiskola.

Czupy Bálintot és Hajdu-Németh Lajost 1945-ben a Független Kisgazdapárt tagjaként meghívták az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, s a novemberi választásokon mind a ketten bejutottak a parlamentbe. Czupy Bálintot, aki már idehaza is kitűnt szóbeli és írásbeli kifejezőkészségével, 1951-ben Münchenben felvették a Szabad Európa Rádió magyar osztályára. Rövid időn belül ő lett az adó népszerű Bálint gazdája, aki 24 éven át, haláláig folytatta a szülőhazájában megkezdett harcot a parasztság és az egész magyar nép szabadságjogaiért. Hajdu-Németh Lajos pedig, miután kalandos körülmények között családjának is sikerült átjutni a határon, kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol kertészeti szolgáltató vállalkozást létesített, de bekapcsolódott a helyi magyar és amerikai közéletbe is. Elnöke lett az Amerikai Magyar Szövetség New York-i szervezetének és az általa alapított Amerikai Magyar Republikánus Szövetségnek, az Országos Republikánus Párt Nemzetiségi Tanácsa Eisenhower-díjjal tüntette ki. Halála után Reagan elnök és Bush alelnök személyes részvétüket fejezték ki özvegyének.

Az emigrációba kényszerült két magyar parasztpolitikus barátsága, bár egymástól távol éltek, egész életükben megmaradt. Ahogy özvegy Czupy Józsefné, Éva asszony mondta, egymást kedves komámnak szólították, s mikor apósa a telkén, német földön gyümölcsfákat ültetett, „komájától” kapott tanácsokat Amerikából. S a legnagyobb nehézségek közepette is megőrizték humorukat, tette hozzá ehhez Hajdu-Németh László – sokak Laci bácsija –, és lelkük derűje valahogy a filmben és a kerekasztal-beszélgetésben is „átjött” kettejük megjegyzéseiből, történeteiből. De az idegenbe szakadt ember szomorúsága és honvágya is. Szívszorító volt, ahogy Hajdu-Németh Lajos énekelte felvételről a filmben kedves nótáját: „Hogyha ír majd édesanyám, írjon a falunkról...”. S nem kevésbé fiától a Boldogasszony Anyánk, amit idehaza, magyar földön énekelt.

Özvegy Czupy Józsefnének és Hajdu-Németh Lászlónak a budapesti filmbemutató előtt a Parlamentben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke átadta a Mindszenty Emlékérmet. Elismeréseként egy olyan értékrendnek, melyet családjukkal együtt mindig magukénak vallottak, s amelyre egy keresztény alapokon álló, korszerű, demokratikus, szabad Magyarország jövője épülhet.