Sermmit nem tanult és semmit nem felejtett

Tegyük hozzzá: nem is igen érdekli őket... Pedig Biszku nem akárki. Az 56 utáni megtorlások belügyminisztere, húsz évig a párt politikai bizottságának tagja, központi bizottságának titkára, nagy hatalmú figura. A nyilvánosság előtt keveset szereplő, mindig háttérbe húzódó politikus, de kétságtelenül a vezetés erős embere.

Később rossz lóra tett: Kádár ellen szövetkezett – persze, balról. Feljelentette Moszkvában, amiért Kádár a kapitalizmus szálláscsinálója lett. (Mivel engedélyezte a gazdasági munkaközösségnek hívott mellékmunka-lehetőséget.) Pechjére nem jött be a dolog. A karriernek azonban vége szakadt. Néhány évre valahová félrerakták, aztán 58 évesen nyugdíjba ment. Azóta eltelt 32 év, háborítatlan nyugalomban a Rózsadombon, sok-sok teniszezéssel, talán ultizással vagy unokasétáltatással. Senki egy rossz szót nem szólt ahhoz az egykori belügyérhez, aki annak idején keveselte a csaknem 300 halálos ítéletet...

Egészen mostanáig. Két fiatal filmes felkavarta az állóvizet a dokumentumfilmjével. Ennek az utóhullámai terjednek most. Így bukkanhattunk rá a napokban a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában a magabiztos öregemberre, aki tempós nyugalommal válaszolgatott a riporternő kérdéseire. S mint a Bourbonok egykor: semmit sem tanult és semmit sem felejtett..

A témáról bővebben olvashatnak a Szabad Föld augusztus 13-án, pénteken megjelenő 32. számának 40. oldalán.