Teszt-vesz sarok

Bár ez esetben nem ígérek személyes kóstolgatást, mégis arra vetemedtem, hogy ezúttal – cicatulajdonosként mégiscsak némi személyes tapasztalat okán – a macskaeledeleket vessem össze. A dobozos macskaételt első szaglásra elég visszataszítónak találja az ember, de mivel a házi ragadozók valamilyen titokzatos okból jobban imádják a nagy fáradsággal hajkurászható egérnél, ezért a gazdi is beletörődik, hogy ezt vegye. (Elgondolkodtató persze, amit egy műsorában Fábry Sándor vetett fel: ha árulnak hal- és baromfiízű macskaétket, vajon miért nem kapható egérízű?)

A becsapós reklámok arra ösztökélik a cicatartót, hogy csakis a legjobbat – értsd: a legdrágábbat – vegye kedvencének, a márkás eledel nélkül ugyanis szőrét hullatná és naphosszat keservesen nyávogna a drága. Elsőként a Gazdasági Versenyhivatal döntése gondolkodtatott el, amikor csaknem ötvenmillió forintra büntette az egyik állateledel gyártóját, mert a húsimádó ebeknek ajánlott fenséges lakoma éppen úgy négy százalék húst tartalmazott, mint a többi, mérsékelt árú termék.

És igaza volt a versenyhivatalnak. A különleges kényeztetést ígérő eledelek – dobozonként nagyjából 250 forintba kerülnek – macskáéknál sem tartalmaznak négy százaléknál több húst. Ám ezt a szintet megütik az olcsóbb, dobozonként körülbelül száz forintba kerülő fajták is. A legígéretesebb talán a Winston névre hallgató eledel, amelyből akciósan 89 forintért adtak 40 dekagrammot. A „zamatos lazacos és tőkehalas falatkák finom szószban” ajánlású étek nyolc százalék halat rejt – csakhogy több benne a lé, mint a falat.

A CBA üzletlánc teljes értékű eledele négy százalék marhahúst ígér, ám halat és halszármazékokat is kevertek bele. A nedvességtartalom 81 százalék, tehát vízből biztosan kap eleget a cica, ha ilyet eszik.

Nagyjából ugyanezt kínálja a Kitty eledel meg a Coop áruházlánc Fit-cat fantázianévre hallgató terméke is. A felirat szerint a barna lében úszkáló kockák nemcsak táplálóak, de ízletesek is – ám erről nem volt gusztusom személyesen meggyőződni.