Levegőért kapkodunk!

Hallottak már korábban olyat, hogy egy világklasszis sportoló légszennyezés miatt nem indul egy rangos tornán?! Márpedig a női tenisz-világranglista éllovasa, az asztmával küzdő belga Justine Henin az óriási szmog miatt nem vállalta szeptemberben az indulást – Pekingben. A kínai fővárosban, ahol jövőre a Föld legkiválóbb sportolói az olimpiai címekért versengenek majd, a helybeliek a napi betevő tiszta levegő után kapkodnak…
De kapirgáljunk csak a saját házunk táján! Budapesten minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezettség következménye – állítja Rétvári Bence fővárosi környezetpolitikus. A nitrogén-dioxid-kibocsátás éves átlaga nagyjából másfélszerese az elvileg megengedettnek. Az itt lakók életét nagyjából egy évvel rövidíti meg a káros anyagokban „gazdag” levegő, de akik a belvárosban laknak, azoknak akár három esztendővel is rövidülhet az élete emiatt.
Az Európai Unió normái szerint a szennyezett napok száma legfeljebb 35 lehetne egy évben. Tavaly ezt a számot Budapesten már márciusban kimerítettük. Év végére 142 szennyezett napot számláltak a szakértők.
A tüdő- és allergiás megbetegedések mellett anyagcsere-problémákat és rossz közérzetet is okoznak a budapesti levegőben előforduló szilárd részecskék és a felszín közeli ózon mennyisége – foglalja össze az egészségkárosító következményeket Bozó László levegőkémikus. A légszennyezés hatásait szerény mértékben ugyan, de például locsolással mérsékelni lehet. Leküzdésére az igazi megoldás azonban csakis a nemzetközi összefogás lehet. Erről tanácskoznak épp a napokban is, az indonéziai Balin zajló ENSZ-klímakonferencián.
A globális felmelegedés megközelítőleg 1950-től tartó folyamatát egyértelműen a káros gázok kibocsátása indította el és fokozza napjainkban is – vélik a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértői. A következményekkel: a felmelegedéssel, a növekvő szárazsággal, a tengerek szintjének emelkedésével, az áradásokkal és az erős viharokkal pedig számolnunk kell.
A környezeti változások egészségünket is megviselhetik. Az áradások rendszeres velejárója az ivóvíz szennyeződése, mely fertőző betegségek terjedéséhez vezethet. A növekvő légszennyezettség miatt egyre többen szenvednek légúti, szív- és érrendszeri betegségekben.
A WWF azt szeretné elérni, hogy a fejlett országok kötelezzék magukat arra: 2020-ig az 1990-es adatokhoz képest harminc százalékkal mérsékelik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szurkolunk nekik. És közben számolunk. A repülőgépek, amelyek a klímakonferencián részt vevő tizenötezer politikust, természetvédőt és lobbistát Balira szállították, összesen csaknem százezer tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Épp annyit, amennyit az afrikai Csád egy év alatt – ahol több mint kilencmillió ember él.

Feketelista
Borzadva szívjuk be itthon a városi szmogot, pedig van ennél rosszabb is. Melyek a világ legszennyezettebb helyei; hol élnek úgy a helybeliek, hogy szervezetük telítődik mérgekkel, s várható élettartamuk évtizedekkel megrövidül? – erről készített listát a Blacksmith Institute.
Általában a fejlődő országok bányavidékein okozza a környezetszennyezés a legtöbb betegséget és halált – fejti ki tanulmányuk. A szégyenletes tízes rangsor elején levő helyek lakói feleannyi ideig élnek, mint a nyugat-európaiak. A gyerekek csaknem mindegyike légzőszervi problémákkal küzd, a felnőtteket krónikus betegségek gyötrik, gyakori a rák, a fejlődési rendellenesség.

Szumgajt, Azerbajdzsán
Kemikáliákkal, olajjal, nehézfémekkel szennyeznek az ipari létesítmények.
Linfen, Kína
Hárommillióan élnek a szállongó hamu, szén-dioxid, kén-dioxid, arzén és ólom közepette az autók és ipari üzemek miatt.
Tianying, Kína
Ólom és nehézfémek szennyeznek a bányákból és a feldolgozóüzemekből.
Sukinda, India
Két és fél millió ember életét rövidíti a króm és más fémek okozta mérgezés.
La Oroya, Peru
Ólom, cink, réz, kén-dioxid szennyez a bányákból.
Dzerzsinszk, Oroszország
Kemikáliák, mérgező gázok és nehézfémek terhelik a környezetet a vegyi fegyverek gyára miatt.
Norilszk, Oroszország
A bányászat és a feldolgozók légszennyező anyagokat bocsátanak ki, s nehézfémekkel mérgeznek.
Kabwe, Zambia
Ólom- és kadmiumszennyezés jellemző a bányákból.
Csernobil, Ukrajna
Öt és fél millió embert érintenek az 1986-ban történt atomreaktor-robbanás utóhatásai.
Vapi, India
Kemikáliák és nehézfémek nehezítik az ipari létesítmények közelében lakók életét.