Húshagyó torkoskodás

Ma már nem nagyon tartják számon ezeket a napokat, s bizonyára kevesen tudják, hogy e héten van húshagyókedd. Gyerekkoromban még véletlenül sem feledkeztünk meg róla, ezen a napon mindig fánkot sütött anyám, s megjegyezte: holnap lesz hamvazószerda. A falumban még a háború utáni években is ezen a napon a lányok, az asszonyok kimentek a szőlőhegyre, és a présházakban, pincékben női „bulikat” tartottak.
A farsangi népszokások egyre kevesebb helyen élnek – közéjük tartozik Moha. A Fejér megyei faluban minden évben megtartják húshagyókedden a tikverőzést. Ilyenkor álarcokat, színes szalagokból összevarrt ruhákat öltenek a fiúk, hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségekre is alaposan ráijesszenek. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást, mint a termékenység jelképét. A legfiatalabb fiúk lányruhába öltöznek, ők cipelik kosarukban a tojásokat. A tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit, a járókelőket és az érdeklődőket, akik kimondottan az idegenforgalmi látványosság miatt látogatnak el ide. A kormozással a varázslatot, a gonoszt akarják elűzni.
Hasonló népszokás élt a Csallóközben is, ahol nagyobb csoportokban jártak a legények húshagyókedden. Női ruhát viseltek, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak öltöztek, a fejükre harisnyát húztak vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak és igyekeztek ételeket elcsenni. Adományként lisztet, szalonnát, kolbászt kaptak.
A mohai házaknál a tikverőzőket a tojáson kívül ma is fánk és bor várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántottát sütnek. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
A húshagyókedd utáni hamvazószerdán régen elkezdődött a negyvennapos böjt. De miről is kapta nevét ez a nap? Valaha a keresztény hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Sok helyen még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Ma már nagyon kevesen tartják be a nagyböjtöt. Mert mindjárt hamvazószerda után ott van a torkos csütörtök. Erről a hagyományról eddig keveset tudtunk, pedig állítólag ezen a napon még szabad volt enni, mert a farsangi maradékokat el kellett fogyasztani. Nos, erre a napra gyorsan lecsapott a hazai vendéglátás, néhány éve már hagyományt teremtett belőle. Idén is, február 7-én a nagyobb és híresebb éttermekben fél áron lehetett ebédelni, vacsorázni. Nekik ez egy jó reklám – és persze a vendégek is jól jártak.