Szőrszálhasogatás

A második világháború ínséges éveiben hiánycikk lett a vádli pihéit leplező selyemharisnya, így a hölgyek máig tartó hadjáratot indítottak a szőrszálak ellen. Igaz, egy időben az NDK-beli turisták fittyet hánytak a finomkodó módinak: a  férfiak szandál-zokni viselettel, a hölgyek hónaljuk dúsan göndörödő díszeivel kérkedtek.
Ha a borotvával való találkozásunkkor az olcsóbb, eldobható változatot választjuk, megeshet, hogy a hirtelen jött randevút mackónadrágban töltjük, mert a bőrünket szinte lenyúzza a rossz minőségű penge. Borsosabb árú a Gillette Venus névre hallgató változata. Két cserefejet 1900 forintért szerezhetünk be, és ezzel hónapokig megszabadulhatunk a rút sörtéktől. Csakhogy e diszkrét művelet erejéig kétnaponta érdemes bezárkózni a fürdőszobába. S egy tiszai vadkempingezésnél már kínossá fajulhat a dolog…
Megpróbálkozhatunk a szőrtelenítő krémekkel is. Az Oplica névre keresztelt tubusra 519 forintért csaphatunk le. Miután 10 percig üldögélünk jó vastagon bekenve, arra jutunk: e krém a selymes pihékkel ügyesen megbirkózik, ám az épp serkenő, erőteljes szálakkal szemben tehetetlen. Ráadásul az utánpótlás hamar újra kinő, hiszen a szőrszálak tövét nem bántja a kencefice. Hatásosabb a Veet krémje, csakhogy ez duplájába kerül.
Ha unjuk a kilátástalan küzdelmet, szorítsuk össze a fogunkat, melegítsünk meg a tenyerünk közt két csík hideggyantát, majd simítsuk a bőrre. Vigasztalódjunk azzal, hogy az Isana márka 20 csíkjához csak 450 forintért jutottunk hozzá, és az eredmény hetekig kitart. Majd következhet egy erőteljes rántás… A gyanta kitépi a szégyenletes szálakat, ám a lábunk néhány órára olyan piros lesz, mintha csalánba léptünk volna. E kínos „műtétet” akkor végezzük, ha biztosan nincs otthon a szomszéd – nehogy átszaladjon a fájdalmas kiáltásainkat hallva...