Tiltólistán a tétlenség

Aki jó száz esztendeje betért egy magyar faluba, bizonyára sok fekete kendős nénikével találkozott. Csakhogy akkoriban egy negyvenesztendős asszony már öregecskének számított, és gyakran az urát is elvesztette. Az 1900-as évek elején ugyanis 38 év volt a nők átlagéletkora, a férfiaké pedig alig 37.
Egy évszázad alatt azonban megkettőződtek a számok, a nőknél már 76 évre, az uraknál pedig 67 évre nőtt egy átlagos élet hossza. Ebből az következik, hogy az egészségügyi világszervezet, a WHO is átértékelte a korcsoportok határait: a 60. születésnapja után még csupán idősödőnek számít a szépkorú, és az idősévek csak 75 éves kortól kezdődnek. Egyrészt tehát igaz, hogy az európai kontinens lassan elöregszik, ám a fiatalos, energikus nyugdíjasok egyre nagyobb részt kérnek az életből. Nem nyugszanak bele abba, hogy a négy fal közt, tétlenségben pergessék napjaikat.
A sok szülés és a földművesek nehéz munkája hajdan korán elnyűtte a parasztasszonyokat. Néhány kultúra azt tanította, hogy az öregeknek önként félre kell állniuk – mondja Ignácz Piroska klinikai szakpszichológus, aki nem tagadja, hogy maga is rég betöltötte a hatvanat. Egy japán novellát idéz, mely megrázóan írja le, hogyan tördelte ki a saját, egészséges fogait egy ötvenéves asszony. Attól tartott, a menye megharagszik rá, ha nem adja át neki a családban elfoglalt helyét. A japánoknál szégyennek számított, ha egy öregedő embernek ép fogai voltak. Ez azt jelentette, hogy még enni kér.
Manapság a fiatalság kultuszát éljük. Aki elmúlt harmincöt éves, túlkorosnak számít az álláskeresésnél – nehezményezi a lélekgyógyász. Egy korosodó, egészséges ember mégis jól teszi, ha megőrzi, sőt fejleszti szellemi, fizikai képességeit. Akad, aki a kertészkedést, rejtvényfejtést választja, mások sportolnak, nyelveket tanulnak vagy az unokáik társaságában fiatalodnak. Egerben például a helyi főiskola szenior egyetemet szervezett, hogy a nagymama korúakat beavassa a világháló rejtelmeibe. Ignácz Piroska is elmúlt már ötven, mikor megismerkedett a számítógéppel, mely nagy hasznára van a szerkesztői munkában. Kéthavonta jelenik meg Fehér Hangok című „léleképítő” kiadványa, mely bölcs életvezetési tanácsokkal vértezi fel az olvasót.
Egy érett társadalomban az idősek is elfoglalhatják az őket megillető posztot. Senki sem állítja, hogy a nyugdíjasoké a legfrissebb, naprakész szaktudás, ám szakértőként, tanácsadóként jól kamatoztathatják tapasztalataikat. Higgadtságuk pedig kincset érhet, véli a pszichológus.
Az sem igaz, hogy az öregek agya nehezen fog, ezért lekörözik őket az ifjak – ezt a Harvard Egyetem vizsgálatai bizonyították. Amikor főiskolások és nyugdíjasok vetélkedtek szövegértésben, problémamegoldásban, a kutatók meglepetésére a korosak kerekedtek felül. Gazdagabb szókincsük és szélesebb ismereteik jóvoltából végül eredményesebbek, sőt gyorsabbak voltak. Nem voltak tehát ostobák az ókori spártaiak, akik nehéz döntések előtt rendre összehívták a Vének Tanácsát.

Családi halmozódás
Néha a nagyszülő az unokájának adja át a stafétabotot: így esett kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázónk, Madaras Norbert családjában is. Az egri Madaras Sándorné jó hatvan éve beküzdötte magát a londoni olimpiai keretbe, ám fiatalsága miatt itthon hagyták. Évtizedekig hanyagolta az edzést, ám nyugdíjaséveiben újra rótta a hosszakat, és seregnyi szenior versenyen állt rajtkőre. Remek adottságai és szívós akarata 16 kontinensviadalon hozott érmet, ebből 8 aranyat.
Ma, 77 évesen sem hagyja, hogy a betegség legyűrje, naponta lemegy az uszodába, és megteszi a maga ezer méterét. Hétvégén például egy egri versenyen csap a habokba.
– Nagyon haragudtam Norbira, mikor tizenöt évesen abbahagyta az úszást, hiszen ez tanította meg az unokámat fegyelemre, kitartásra – meséli. – Amikor a pólót választotta, megdorgáltam, hogy soha nem szerepel majd a neve akkora betűkkel az újságokban, mintha úszó maradt volna. Szerencsére ebben tévedtem…

Szerdán torkosnap
Kétségkívül az idősek világnapja – amely idén szerdára esik – adta az ötletet, hogy a népszerű Torkos csütörtök mintájára megszervezzék a Szenior szerdát. Az akció lényege, hogy október 1-jén az 50 év felettiek 50 százalék kedvezményt kapnak – de nemcsak éttermekben, hanem szállodákban, tornaklubokban, fodrásznál és egyéb szolgáltatóknál. A szervezők azt szeretnék ezzel ellensúlyozni, hogy a korosodók ugyan jelentős vásárlóerővel, aktivitással és programok iránti igénnyel rendelkeznek, mégis méltatlanul kevés figyelmet kapnak.
A MÁV-Start támogatásának köszönhetően a www.seniorszerda.hu honlapon az 50 fölöttiek – internetező fiatalabb rokonaik segítségével – egy 50 ezer forintos utazási utalványt is nyerhetnek. (A kedvezmények pontos helyszíneiről is az említett webcímen tájékozódhatnak.) A Nevezd be anyádat! elnevezésű kampány célja, hogy az ifjak reisztrálják internettel nem rendelkező szüleiket, rokonaikat, és ezzel példát mutassanak az idősekkel való törődésben. Siker esetén ezentúl minden október első szerdáján megismétlik majd a Szenior szerdát.