Csábít Mátyás konyhája

Miután a díszes tollú pávát megölték, addig hagyták állni, amíg a tollas bőre magától le nem vált, s csak akkor főzték vagy sütötték meg. Mindezt úgy tálalták, hogy a tollas bőrt visszahúzták a madárra, körmét-csőrét pedig bearanyozták – tudtuk meg Csapó Katalin muzeológustól a BGF Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolai Karán rendezett „reneszánsz konferencia” kapcsán.
Az új szelek Itália felől fújtak: a Medici lányok szinte megreformálták a francia konyhát, miután francia királyok feleségei lettek. Katalin kolostorban nevelkedett, ott ismerkedett a legkülönfélébb fűszer- és gyógynövényekkel, melyeket szívesen felhasznált az ételekben, hiszen maga is főzött. Az ő nevéhez fűződik például a narancsos libasült, a besamelmártás és a palacsinta, míg férje kedvence az éti csiga és a rántottvelő-krokett volt.
Kicsit nyugatabbra, Angliában, VIII. Henrik nem csak a nőket falta. Marhából készült húsragu is került az asztalára, amit borban főztek, egzotikus fűszerekkel és mazsolával ízesítettek. Ekkoriban divat volt a cukorszobrászat: olvasztott nádcukorból különböző asztali díszeket készítettek édesség gyanánt, még aranyleveleket is tettek rá.
Hazánkban a reneszánsz gasztronómia Mátyás király idején volt a csúcson. Nem véletlen, hogy a Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója ihlette Reneszánsz évnek eddig hétszáz rendezvénye volt, melyekre mintegy hárommillió ember volt kíváncsi. A korhű vacsorák eszünkbe juttatják, hogy bizony ma is jobban meg kéne adni a módját étkezéseinknek…