Betáblázott óvodások

Lovagolni járjon, teniszezni tanuljon, esetleg kezdje el az angolt? Vagy válasszuk neki az úszást, a zenét, netán a néptáncot? Óvodás kisgyermekek szülei tehetik fel maguknak a kérdést, feltéve, ha van elég pénzük a foglalkozások finanszírozására. Szeptembertől változik a helyzet: meg kell szüntetni minden nevelési idő alatti fizetős fejlesztő szolgáltatást az óvodákban.

Család-otthonKemény Krisztina2010. 06. 09. szerda2010. 06. 09.

Kép: Kecskemét, 2010. május 31. Óvoda, kézségfejlesztés. Fotó: Ujvári Sándor

Betáblázott óvodások
Kecskemét, 2010. május 31. Óvoda, kézségfejlesztés. Fotó: Ujvári Sándor

– Én leszek a kígyó feje! – jelentkeznek legalább tízen a bólyi zeneovi foglalkozásán, ahova hetente két alkalommal fizetheti be a szülő gyermekét, alkalmanként háromszáz forintért. A program négytől fél ötig tart az óvoda egyik csoportszobájában, amelynek bérletéért a fenntartó nem kér pénzt. A foglalkozást vezető zenepedagógus, Izsák Adrienn az egyik kisfiúra mutat, a gyerekek sorban rácsimpaszkodnak. A hangzavar elcsendesedik, a lejátszóból felcsendül egy klasszikus dallam, a kígyó tekeregni kezd.

A biztosítékot a törvényhozónál nem az effajta délutáni programok verték ki. Sokkal inkább azok a zömében nagyvárosi, gyermeklétszámért harcoló intézmények, amelyek fittyet hánytak a közoktatási törvény előírására, és fejlesztő foglalkozások tömkelegének felcsillantásával versengtek a szülők kegyeiért. E fizetős programokat gyakran délelőttre időzítették, ami szétzilálta a csoportokat: az óvónőnek más dolga sem akadt, mint szortírozni a gyerekeket: ki megy dzsúdóra, és kit kell sakkfoglalkozásra irányítani. A kevésbé tehetős szülők csemetéi pedig távolról lesték, hogyan készülődnek a programokra, majd milyen élményekkel térnek vissza jobb anyagi körülmények közé született társaik.

Mi történik most, ami miatt a helyzet várhatóan változik? Módosították az országos óvodai nevelési alapprogramot és a közoktatási törvényt, amelyhez igazodva minden óvodának el kell készíteni és fenntartójával elfogadtatni, végül szeptember elsejétől életbe léptetni saját nevelési programját. A módosítás értelmében ebbe a programba nem tervezhető olyan feladat, amely az óvoda nyitvatartási idejében tanfolyamként van feltüntetve, a szülő számára nem ingyenes, és amit nem óvodapedagógus irányít.

– Elsősorban az esélyegyenlőség miatt vált szükségessé ez az intézkedés. Vannak szülők, akik nem tudják megfizetni a térítéses szolgáltatásokat, így nem valósul meg a törvényben előírt egyenlő hozzáférés. Ráadásul a túl sok program a gyermekre nézve sem jó. Ebben a korban még nem lenne szabad őket túlterhelni, az egészséges fejlődésükhöz napi hét-kilenc óra szabad játéktevékenységre lenne szükség – mondja Nagy Lajosné, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának óvodai szakterületi pedagógiai előadója.

Sok szülő azonban nem örül a változásnak. Gyakorlott óvónők szerint alapvetően két oka van a felháborodásnak. A „mindent meg akarok adni” típusú szülő retteg attól, hogy gyermeke bármiből kimaradjon. Kizárólag a jó szándék vezérli, mikor különböző foglalkozásokra íratja be gyermekét. Úgy érzi, ezekkel tehet a legtöbbet jövőbeni boldogulásáért. A „nyűg nekem ez a kölyök” típusú szülő viszont azért nem lelkesedik a módosításért, mert a pluszprogramok akár egy órával is meghosszabbíthatták a gyerek óvodai tartózkodását.

– Nálunk ilyen foglalkozások eddig sem voltak. Angolra lenne ugyan igény, de a törvény miatt nem engedtem be az óvodába. A délelőtt szent és sérthetetlen. Játékba integrált tanulás, képességfejlesztő nevelés zajlik ilyenkor – mondja Hidasiné Volk Andrea, a bólyi óvoda vezető óvónője, miközben hallgatjuk a csoportszobából kiszűrődő kellemes zenét. A gyermekére váró szülő, Szabó Gabriella hozzáteszi:

– Én nem tartom jónak ezt a törvényt. Mert ha szeretném és tehetem, hogy a lányom angolra járjon, akkor úgyis biztosítani fogom számára a lehetőséget, az óvodán kívül is. Emiatt viszont még kevesebb időt tölthetünk együtt a családban.

Dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, az óvodai országos nevelési alapprogramot kidolgozó és revideáló bizottság tagja határozottan állítja: nem az a gyerek lesz zseniális topmenedzser, aki már hároméves korától topmenedzserképzésben részesült, hanem aki lehetett teljes értékű gyermek. A kisgyermekkor tanulási formája a spontán utánzás, egészen hét-nyolc éves korig. Az óvodás legfejlesztőbb tevékenysége a szabad játék. Rendkívül fontos mellette a mindennapos mese, a kötetlen mozgás a levegőn, a jól utánozható tevékenységeket és nyelvi közeget jelentő környezet, valamint a nagy érzelmi biztonság. Számos kutatás támasztja alá, hogy az egészséges fejlődéshez semmi másra nincs szükség.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek