Parkinson-kór

KÉNYES jeligéjű olvasónk azt panaszolja, hogy mindkét karja remeg, szédül, sántít. Attól tart, hogy Parkinson-kórban szenved – erről szeretne többet megtudni.

Hasonló tüneteket azonban okozhatnak más betegségek is, ilyenkor parkinsonis¬musról beszélünk. A tünetek felléphetnek érelmeszesedés okozta agyi keringészavarban. Okozhatják egyes gyógyszerek, de például mangánmérgezés is kiválthatja (ez egyes gombaölő szerekben is megtalálható). Biztos diagnózis csak szövettani vizsgálat során állítható fel, az idegrendszeri eltérések alapján.

A betegség tünetei általában lassan alakulnak ki. Van, akinél az első tünet a remegés. Ez lehet a kéz- vagy a lábfejben, nyugalomban fellépő, apró hullámú remegés, mely járáskor, mozgáskor megszűnik. Később az izmok merevvé válnak. A páciens mozgása lelassul, erőtlenné válik. Ehhez társulhat majd az egyensúlyzavar, illetve a járás előtti lemerevedés. Ilyenkor azt látjuk, hogy a páciens szeretne elindulni, de nem tud, többször is nekirugaszkodik, mire apró léptekkel járni lesz képes. A Parkinson-szindrómában szenvedő beszéde monoton, halk, motyogó. Arca mimikaszegény, kifejezéstelenné válik az évek során. A remegés miatt nehéz az evés, az ivás. A további izomproblémák megnehezítik a mosakodást, tisztálkodást. Egyeseknél memóriazavar is felléphet.

Ha beigazolódna olvasónk félelme, jó, ha tudja: a Parkinson-kórt gondozni kell. Az ideggyógyász a szükséges gyógyszerelést beállítja, a betegség lefolyását kíséri. Emellett próbáljon meg tevékeny életet élni, sokat sétálni. Étrendje legyen vitaminokban és ásványi anyagokban dús (amennyiben ez utóbbit egyéb betegség, mint például vesebetegség ki nem zárja). A kellő folyadékbevitelre is ügyelni kell, továbbá kerülni érdemes az alkoholt és a kávét.