Ford S-Max 2,0 TDCi: hétszemélyes sportautó

Nem lehet már füstölgő gumikkal indulni. Nem célszerű már kézifékkel venni a kanyarokat. Nem ildomos nyáron lehúzni az ablakokat. Nem szabad fortissimón üvöltetni a zenét. Mindezek helyett mást kell kitalálni. Gyerekülést venni, babakocsit a csomagtartóba gyömöszölni, s hozzászokni, hogy anya és a gyerekek a hátsó traktusban ülnek.

A gyerekekhez tartozó hatalmas mennyiségű cucc szállítására vagy utánfutó, vagy egy nagy méretű gépkocsi szükségeltetik. Ilyenkor elindul az ember és megnézi az egyterűeket, a buszlimuzinokat. Ezek általában nagyok, biztonságosak, s az asszony is elégedettem bólógat: igen-igen ez a bamba arcú, magas építésű taliga jó lesz. Vagy mégsem?

Az S-Max anno annyira jól sikerült, hogy a 2006-os év autója címet is elnyerte. most egy kis ráncfelvarással frissítették fel. Kicsit még agresszívebb lett, megkapta a manapság már kötelező LED-es menetfényt, s vannak új motorok meg duplakuplungos váltó is. A praktikus és sportos szöveget már sok autónál hallottuk, de az S-Max az első, amelyikre maradéktalanul igaz. Szépen ívelt a teteje, szigorúan húzottak a fényszórók, nagy tátott szájjal zabálja az aszfaltot. Az egész autó nem egyterű, inkább nagyranőtt kombi benyomását kelti, miközben valóban hatalmas. A különleges Ice White szín látványos, néha fehérnek, néha enyhe világoskéknek hat – kár, hogy majdnem 350 ezer forint a felára.

Ahogyan azt már beszállás előtt sejteni lehet, a beltér hatalmas. Elöl átlagon felüli méretekkel is terpeszkedhetünk, de a hátsó sor 3 különálló ülésén is jól elférnek a felnőttek. Ez az üléssor sínen csúsztatható és két széknek is dönthető a támlája. Pakolni sokfelé lehet, de azért annyi ötlet nincs benne, mint egy francia egyterűben, annyira könnyen pedig nem variálható, mint mondjuk a japánoknál. Öt teljes értékű hellyel is marad csaknem 800 literes csomagtér mögöttünk, aminél nagyobbra ritkán lesz szükség. Mindenesetre rendelhető még két férőhely a harmadik sorba.

A műszerfal és a műszeregység kialakítása rendben van, de minőségre elmarad a konkurensektől – az 5008-as Peugeot magasra rakta a mércét. Bár van egy színes kijelző a sebességmérő és a fordulatszámmérő között, valódi funkciója azonban nincs és a grafikája is olyan 6-7 évvel ezelőtti. Az ülések némi felárért öt fokozatban fűthetők és hűthetők is, ez utóbbit a jelenlegi időjárásban nem volt merszem kipróbálni. A kézifék olyan, mint a gázkar a repülőkön, csak ezt értelemszerűen felfelé kell húzni. A holttérfigyelő remekül működött, éjszaka hóesésben is megbízhatóan mutatta, mikor válthatunk sávot.

A megváltozott motorkínálat legésszerűbb választása a 2 literes TDCi, amely 115, 140 és 163 lóerős változatban is kérhető – mi a legutóbbival próbáltuk. Ezzel az S-Max gyakorlatilag versenyautó – most már nem is akarom megtudni, hogy a 2,2-es dízel 200 lóereje kinek kellhet... Erőteljesen, 2000 fordulat felett turbólyukmentesen gyorsítja a méretes karosszériát. Nálunk 7,5 litert fogyasztott, de a legfontosabb erénye, hogy kitűnő párt alkot a remek futóművel. Az autó igazi erőssége ez: nem túl puha, viszont nagyon szeret kanyarodni, az úthibák jelentős részét pedig eltűnteti.

A Ford S-Max ára ezzel a motorral majd’ tízmillió, de a leggyengébb is több 8-nál. Ez azért erősen korlátozó tényező, ám gyakorlatilag egy 7 személyes sportkocsit kapunk ennyiért.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!