Jó erkölcs és kötelesrész

Kapcsolatot ezenkívül csak a testvérével tartott, aki szintén segítette, amennyire tudta. A férfi már évek óta gyengélkedett, többször is megműtötték – mindig más betegséggel –, míg végül egy alkalommal kiderült, hogy áttétes tüdőrákja van, a halált kemoterápiával csak elodázni lehet, a legjobb esetben is csak egy éve van hátra. Ezt követően az öregember öröklési szerződést kötött azzal a rokonával, aki már korábban is gondozta, ezenkívül végrendeletben vagyona egy apró szeletkéjét az őt támogató testvérére hagyta. A szerződésben és a végrendeletben is azt nyilatkozta, hogy fiának már életében sok mindent juttatott, ráadásul az elhidegült tőle, nem gondozta, az utolsó időszakban nem is látogatta, ezért még kötelesrészt se adjanak neki.

A férfi halála után a fia megtámadta az öröklési szerződést. Azt mondta, hogy mivel a szerződés azután készült, hogy apja halálos betegsége kitudódott, a szerződés jó erkölcsbe ütközött, mert a tartásra és a gondozásra vállalkozó rokon már a szerződés megkötésekor tudta, hogy az örökség megszerzése érdekében csak rövid ideig kell az öregembert gondozni. Tagadta, hogy az apja életében neki bármit is juttatott volna. Kötelesrészre már csak azért is jogosult, mert az csak annak nem jár, akit kitagadtak, erre pedig kizárólag a törvényben felsorolt esetekben kerülhet sor – apja egyetlen ilyet sem jelölt meg.

Az öröklési szerződés kedvezményezettje azzal érvelt, hogy ugyan valóban azután kötötték a szerződést, hogy tudomást szereztek az öregember halálos betegségéről, viszont tartást és gondozást már korábban is nyújtottak a részére, szerződés nélkül is. Ráadásul az orvosok azt is közölték, hogy a haldokló még akár egy évig is élhet, életminősége a kezeléssel jelentősen javítható, vagyis az öregember halálának időpontját nem lehetett előre tudni.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy öröklési szerződést nem lehet csak azért jó erkölcsbe ütközőnek kimondani, mert megkötésekor a kedvezményezettek tudják, hogy az örökhagyó halálos beteg, a többi körülmény pedig arra utal, hogy a szerződés nem volt tisztességtelen. Ugyanakkor a fiúnak igaza van abban, hogy kitagadásához a törvényes feltételek nem álltak fenn, vagyis a kötelesrész jár neki.