Perbe hívták a vakcinát

– Lehet-e jogunk ahhoz, hogy a saját testünk felett rendelkezzünk? – teszi fel a kérdést Magyar Roland. A tájépítész fiatalember öt éve költözött amerikai feleségével egy ópusztaszeri tanyára, azóta igyekeznek bizonyos elvek szerint élni és gazdálkodni. Ennek része az is, hogy nem szednek gyógyszereket, csak természetes módszerekkel gyógyítják magukat, arra hivatkozva, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, és előbb-utóbb azokra is patikaszert kell szedni. – Elgondolkoztunk, a vakcinázás összefér-e az elveinkkel, s arra jutottunk, hogy nem – summáz az édesapa.

A magyar jogszabályok szerint azonban bizonyos védőoltásokat kötelező beadni a gyermeknek. Ám Magyarék tizenhárom hónapos kislánya, Csermely – aki egyébként bába és orvos segítsége nélkül született a tanyán – nem kapta meg ezeket.

A házaspár a védőoltások felesleges vagy egyenesen káros voltára több érvet is felhoz. Tehát: nem azonosíthatóak a mellékhatások, melyek között az ekcémától az allergián át az asztmáig sok minden előfordulhat. A védőoltásoknak tulajdonított közegészségügyi javulást főként a higiénia fokozott előtérbe kerülése okozta, az oltottság magas aránya miatt a veszélyes kórokozók száma lecsökkent, így ezért sem jelent különösebb veszélyt, ha valaki nem kap oltást.

Az orvosi szakma gyakran száll vitába a vakcinát ellenzőkkel, ám mivel a két oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy a túlsó térfél meghamisítja az érvelésüket alátámasztó kutatási eredményeket és statisztikákat, így soha nem győzik meg egymást. A hivatalos álláspont szerint az oltás szükségességét tagadók nem csak a gyermeküket sodorják veszélybe: hiszen aki megbetegszik, többeket is megfertőzhet. Magyarországon többek között a tüdőbaj, a torokgyík, a tetanusz, a vírusos gyermekbénulás ellen kell védőoltást beadatni.

Mi történik, ha valaki nem teszi? Magyarék már tudják: a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve felszólítja őket, hogy pótolják az oltásokat. Aki ennek nem tesz eleget, 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható (ennek kiszabására eddig még nem került sor).

– Azt nem feltételezzük, hogy a hatóság rendőrökkel megerősítve kiszállna, s a gyereket kicsavarná a kezünkből – mondja Magyar Roland. Az Európai Bíróság kimondta: nem követi el a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt, aki nem oltatja be a gyerekét, vagyis a pénzbírságon kívül az államnak más kényszerítő eszköze nincs. Illetve egy még van: az oltatlan gyereket oktatási intézménybe nem lehet felvenni. Magyar Roland szerint ez zsarolás, sérti az oktatáshoz való jogot.

Az apuka hangsúlyozza: a fejlett országokban – például az Egyesült Államokban vagy Németországban – visszautasítható a védőoltás, ennek ellenére kilencven százalék körüli az oltottság. Ezért a vakcinát elutasítók még akkor sem jelentenek súlyos veszélyt, ha egyébként tévednek.

Magyarék pert indítottak az állam ellen, hogy semmisítse meg a hivatal határozatát. Ügyüket a megyei bíróságon az apuka képviseli. Valószínű, hogy a beadványt a megyei bíróság elutasítja, mert a jogszabályokat nem bírálhatja felül. Ám bizonyos alapjogok – mint az egészségügyi önrendelkezés, illetve az oktatáshoz való jog – sérelme miatt magát a jogszabályt ugyanezzel az érveléssel meg lehetne támadni az Alkotmánybíróságon vagy az Európai Bíróságon. Jogilag aggályos lehet az is, hogy a testbe hatoló beavatkozások szülői engedélyhez kötöttek, míg a védőoltáshoz nemhogy engedélyt nem kell kérni, de azt a szülő akarata ellenére is be kell adni.