Újszülöttek megrendelésre

A közgazdászdiplomás, mosolygós fiatalasszony ma főállású anyaként készíti otthon szilikonból a pisilni is tudó, megtévesztésig élethű, különböző korú csecsemőket. Közülük három is „szerepelt” a Katedrális című filmben, egy a BBC Néma szemtanújában, s nemrég a Titanicról szóló amerikai–kanadai–magyar dokumentumfilmben. Az ő babáit ringatják karjukban a Pesti Színház előadásain, ahogy Lukács Sándor színművész is a honlapján.

Mónika babái világhírűek lettek. A roppant szerény nő váltig állítja: véletlenül! Vagy talán az ár miatt kérték éppen tőle a filmesek, a színházak? Mert élethű (angolul reborn doll) babákat hazánkban még tucatnyian készítenek. Ám a producerek nem szórják a pénzt, nagyon is megnézik, egy ilyen baba mibe kerül. És Mónika rangos minőségű babái a honi készítők között is olcsónak számítanak.

– Szinte el se hiszem, hogy így alakult – öleli magához egy szem lánykáját. – Lea születésekor úgy döntöttem, hogy neki lesz a legszebb babája a világon! Kutakodtam a neten, megrendeltem az angol nyelvű tananyagot, az alapanyagokat – majd’ százezer forintért. Ha nem tudtam volna biztosan, hogy főállású anyaságom leteltével majd garantálva lesz az állásom, a többi babához hozzá sem látok. Nem görnyedek hajtűzéssel néha napi húsz órákat; hiszen a színészeknek minden rögtön kell! De nem jutok el erre a szintre sem: már a tavalyi, első benevezésemkor a Nemzetközi Győri Babakiállításon mind a három babámat díjazták. Idén is ott vannak, döntés még nincs.

Hogy mitől olyanok Mónika babái (újszülöttek, pár hónapos csecsemők), mintha élnének? Technikai magyarázataiból csak felvillantunk párat. A tömör szilikontól, a tömőanyagtól, a súlyozástól, mely által a fej, a végtagok mozognak, a szempillás üvegszemtől (nem műanyag), a testrészek többrétegű kézi festésétől, melyet 120 percig sütőben szárít (mikró kizárt), a hajpótló mohertől (műhaj szóba se jöhet), amit szálanként tűz a fejre. Itt minden iszonyatosan babra munka, s a technika profi!

Utóbbi jelzőt, ha ő nem, legalább mi mondjunk ki. Horváth Mónikának egyébként egy népszerű világhálós babaáruháza van, ahol gyakorta csereberél, kereskedik külföldi babákkal is. Vevőinek zöme babagyűjtő, ám két éve megkereste őt a mosonmagyaróvári egészségügyi szakközépiskola, mivel az ilyen babák a legjobbak a csecsemőápolási fortélyok tanítására. Készített is számukra „újszülöttet”, annyit sem kért érte, amibe az anyag került, és személyesen vitte el az iskolába.

Utolsó kérdésemre: várható-e még tesó a három mellé, a melegszívű Mónika felnevet: – Igazi sajnos nem, de babák igen! Mert én őket is szeretem! „Szülésük” legfeljebb hátfájást okoz… Meg azt a bánatot, mikor elviszik tőlem.