Hallod? Neked szól!

Százmilliók élnek úgy a Földön, hogy nem vagy csak alig hallják a körülöttük zajló világot. Európában 2025-re a népesség egynegyedénél várható olyan szintű halláskárosodás, amelyen csak valamilyen eszközzel lehet segíteni. Magyarországon a lakosság 10-15 százaléka küzd hallásproblémákkal. Hogy pontosan hányan, azt csak találgatni lehet, hiszen az érintettek közül sokan nem fordulnak orvoshoz. Ők többnyire az idősebb korosztály tagjai, azonban az elmúlt évek adataiból kitűnik: folyamatosan emelkedik a halláskárosodott tinédzserek száma is.

A szemünk láttára nő fel az a generáció, melynek tagjai számára természetes, hogy úgy sétálnak az utcán, tekerik a kerékpárt, suhannak gördeszkán, utaznak buszon-villamoson, hogy fülhallgató lóg ki a fülükből. Zenét hallgatnak, s nem is akárhogyan: hadd bömböljön, dübörögjön, repessze a dobhártyát!

A fesztiválokon, koncerteken, diszkókban ugyancsak fokozott halláskárosodásnak vannak kitéve a fiatalok, különösen, ha – akár órákon keresztül – a hangfalak mellett állva adják át magukat a zene örömének. A hangerő a szórakozóhelyeken elérheti a 110 decibelt is, vagyis hangosabban dübörög a fülekbe, mint a légkalapács.

Egy kutatás során 29 tinédzser hallását tesztelték koncert előtt és után. Az előadás közben hangnyomásmérővel ellenőrizték a hangerőt. A háromórás produkció alatt a 98,5 decibel volt az átlag, s a huszonhat számnak majdnem a fele hangosabb volt száz decibelnél is, ami jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. (Már a 85 decibelnél nagyobb zaj is a belsőfülben található szőrsejtek működésének leállásához, majd a hallás részleges, esetleg teljes elvesztéséhez is vezethet.)

Kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevők háromnegyede szenvedett el részleges halláskárosodást; több mint a felük azt tapasztalta, hogy nem hallanak olyan jól a koncert után, mint előtte; minden negyedik fiatal pedig fülcsengésre vagy -zúgásra panaszkodott. A kutatók feltételezik, hogy az egészségügyi határérték feletti zaj károsabban hat a fejlődő szervezetre, mint a felnőttekére: így ha valaki tizenévesen gyakran és hosszú ideig áldoz a hangos zene oltárán, számolhat azzal, hogy a hallásproblémája állandóvá válhat. A baj gyakran csak évek múltán jelentkezik – ráadásul a későbbiekben az öregedéssel egyébként is együtt járó halláscsökkenés és a zajártalom okozta károsodás hatásai összeadódhatnak.