A hallásvesztés nem örökre szól!

Leesett a tappancs? Tartsd ide a fejecskéd, visszateszem! – mondja kisfiának az apuka, s rutinos mozdulatokkal a fejbőrre illeszti a vékony vezetékkel a fülecske mögé kunkorodó beszédprocesszorhoz csatlakozó elektromágneses jeladót. A huncut tekintetű, élénk mozgású Péterke édesapját a szeptember utolsó hétvégéjére eső hallássérültek világnapja kapcsán kerestem föl. A hároméves kisgyerek súlyos hallássérült – volt… Öt hónapja viseli a füle mögött új „hallószervét”, a cochleáris implantátum (CI) néven ismert műtéti eljárás során elhelyezett kis műszer külső egységét. Remekül hall vele, mindent ért – mintha csak egy ma épp trendinek számító iPod görbülne a füle mögött. A beszéde is rohamosan fejlődik, 6-7 éves korára szinte megkülönböztethetetlen lesz kortársaitól.

– A CI kétoldali súlyos fokú hallássérült gyermekeknek és felnőtteknek javasolható hallásjavító műtéti eljárás – avat be a művelet részleteibe Fejes Gabriella, az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ gyógypedagógusa. – Azoknak segít, akiknek a hallása 80 dB, illetve annál rosszabb értékeket mutat a beszédtartományban (250–4000 Hz). Ilyen fokú sérülés esetében a legmodernebb hallókészülékek sem tudják elérni a hangzó beszéd megértését.

A szurdopedagógus kiemeli, mennyire fontos a hallássérülés súlyosságának minél korábbi felismerése. – Magyarországon sajnos még mindig gyakori probléma, hogy a hallássérülést későn diagnosztizálják. Az első két év az idegrendszeri fejlődés legfontosabb két éve, ha ebben az időszakban történik meg a szakszerű ellátás, fejlesztés, és szükség esetén a CI-műtét, akkor sokkal kisebb energiabefektetéssel lehet megfelelő eredményeket elérni.

A CI-műtéten átesett vagy azt fontolgató családok civil szervezete, a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének elnöke, Megyeri Tímea tevékenységük fő céljaként azt említi, hogy Magyarországon minden szülészet rendelkezzen megbízható objektív hallásszűrő berendezéssel. Tímea kislánya, Panni méhen belüli fertőzés következtében már siketen született. – A CI-vel jelenleg 30 dB-es a hallásküszöbe, fantasztikus élmény látni a fejlődést, ahogy elkezdett a hangokra figyelni, majd egyre több mindent megértett, és most kezdi mondani első szavait – mondja az elnök asszony.

A hódmezővásárhelyi Tündinél először ép hallást állapítottak meg, de beszédértése alapján a szülők később megismételtették a vizsgálatot, s az egyre romló eredmények alapján döntöttek az implantátum beültetése mellett. – Tündi nyitottabb, jókedvűbb, mosolygósabb lett és könnyebben kezelhető a processzor bekapcsolását követően. Kacag a hangokon, nem győz csodálkozni a számára új hangélményen – meséli az anyuka, Marton Franciska, aki a mielőbbi segítségnyújtás okán a genetikai vizsgálat jelentőségét is kiemeli. Esetükben ugyanis kiderült, hogy a kislány idegi típusú halláskárosodása genetikai eredetű, mindkét szülő hordozta a hibás gént.

Az újszülöttkori hallásszűrésen remeklő, mindaddig szépen gügyögő Emi 8 hónapos korában hallgatott el. Az aggódó szülők a vizsgálatok után szembesültek gyermekük súlyos fokú hallásvesztésével. A Győrben élő család igazi csodáról számol be: – Emi rengeteget beszél, imádja a zenét, balettra jár, ez a CI nélkül lehetetlen lenne – meséli a már ovis nagylány anyukája, Anett.

Péterkével és apukájával közben hazaértünk, a kisfiú büszkén mutatja fel a barátságos rajzokat tartalmazó könyvecskét – melynek ő a főhőse. Anyukája, Benyovszky Anita – aki a kisfia hallásvesztésének felfedezése óta, több mint 2 éve vezeti blognaplóját  – írta és rajzolta a „Péterke hallani fog” című, gyerekeknek szóló lapozót. A bloghoz hasonlóan – ami a szülőknek ad támpontokat – segítséget nyújt a gyerekeknek, hogy megértsék, mi történik velük, amikor hallókészülék viselésére kényszerülnek. De természetesen a halló gyermekközösségek számára is hasznos lehet, hogy elfogadják, megértsék játszópajtásuk „különlegességét”.