Szerelmes szívek kémikusa

Nem tartja sértőnek, ha kerítőnőnek nevezzük. Módszere hasonló nagyanyáinkéhoz: összeboronálja a fiatal házasulandókat, akiket az „ég is egymásnak teremtett”. Faluhelyen a régi idők öregasszonyai előtt szerelmi ügyekben sem maradt rejtve a valóság. Nem hagyták szó nélkül, ha a kiválasztottat valamiért nem tartották méltónak a kiszemelthez. Nagy Erika szerint a jó párkapcsolathoz fontos, de önmagában nem elég a testi-lelki „kémia”. S máris a történet közepében vagyunk, hiszen modern korunk kerítőnője eredeti végzettsége szerint vegyész…

Erika a kilencvenes évek elején „egy mindent elsöprő válás” után került Budapestre. Sikerült munkát találnia, de pályakezdő értelmiségiként sem a feladat, sem a fizetés nem tűnt igazán vonzónak. Bújta a hirdetéseket, s megakadt a szeme egy furcsa szövegen: „Társkereső iroda családi okok miatt átadó.” Kíváncsisága nem hagyta, elment a megadott címre. Lehangoló látvány fogadta: ócska lépcsőház, szűk lakás, halvány lámpafény – és egy középkorú férfi, aki elé öntötte a dobozokban tárolt adatbázisát: sárguló kartonlapokra ragasztott fényképeket, rövid életrajzokat. Ezt így eladni? A reménykedők tudta és beleegyezése nélkül? A papíron csak adatok, de mögöttük emberek vannak! Sietve otthagyta az egészet. Közben a baráti körében látta, hogy keveseknek sikerül tartós párkapcsolatot kialakítani. Ő viszont jól ismeri a szokásaikat, szempontjai¬kat, s a bizalmukat is élvezi. Tehát az induló „ügyfélkör” adottnak számított.

– Azt gondolná az ember, egy nagyvárosban sokkal könnyebb ismerkedni. Nem így van: szinte senkinek nincs elég ideje, s bár sokakkal találkozunk, többnyire elmegyünk egymás mellett. Aki a felsőfokú tanulmányai befejezéséig nem találja meg az igazit, annak nehezebb a dolga, hiszen lefoglalja a karrierépítés, s korlátozottabbá válnak a kapcsolatteremtés lehetőségei is – mondja budai irodájában a „kerítőnő”.

Hajdanán a hirdetési újságokban külön rovatot kaptak a társkereső irodák, nevén nevezték, hogy az illető társat, férjet, feleséget vagy szabadidős partnert keres. Mára teljesen eltűntek e kategóriák, minden társkeresés címén zajlik. Aki bikiniben domborít az internetre feltöltött fotón, arról nehezen hisszük el, hogy bájait főként a tartós és a boldog párkapcsolat reményében teszi közszemlére.

– Kiterjedt ismeretségi és megbízói körömre építem a vállalkozásomat – avat be titkaiba riportalanyunk. – Adatbázisom nincs, mindenkiről mindent fejben tartok. Főleg személyes ajánlásra keresnek meg, s csak arra mondok igent, amiről úgy gondolom, hogy sikerre vihető. Száz-százötven megbízóm többsége családalapítás előtt álló, harminc körüli fiatal, illetve már egy házasságot maga mögött tudó, többnyire negyvenes éveiben járó lelkes újrakezdő, de jelentkeznek energikus ötvenesek is.

Nagy Erika gyakorlott programszervezőként választja meg a helyszíneket, ahol a párjukat keresők találkozhatnak. Színház, mozi, borkóstoló, fesztivál, utazás vagy akár egy közösen elkészített vacsora valamelyik hangulatos lakásétteremben. Aztán jönnek a jóízű beszélgetések, s szép lassan összekovácsolódik a meghívott társaság. Erika már látja, ki kihez közeledik, mennyire működtek jól a megérzései. A többit pedig az élet s egyfajta láthatatlan „háttérmunka” elrendezi majd.

– Húsz esztendő alatt rengeteg sikerélmény ért, nem tudnék kiemelni csupán egyetlen esetet vagy amire leginkább büszke volnék – mélázik el Erika. – Gyakran kapok telefonhívásokat megismerkedési vagy házassági évfordulókon. S önmagáért beszél, hogy az idén valóságos bébibummot élünk: egymás után születnek a kisbabák az általam összehozott fiataloknál.