Elkészül Dobó arcmása

 Néhány éve Dobóruszkán kerültek elő az Egri csillagokban is megénekelt, 1552-es ostrom hős várkapitányának földi maradványai. Csontjait az újratemetés előtt előbb Egerbe, majd a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába vitték, ahol felvételeket készítettek a koponyáról. Ennek alapján formázhatja meg a mindeddig ismeretlen vonásokat Kustár Ágnes arcrekonstruktőr és Balikó András szobrászművész – tudtuk meg Évinger Sándor antropológus főmuzeológustól, aki Egerben tartott előadást arról, hogyan rekonstruálhatók a történelmi személyiségek vonásai. Több évtizeddel ezelőtt III. Béla királyunk, majd tavaly Szent László arca elevenedett meg így. Néhány éve egy hasonló munka megmutatta Janus Pannonius, a költő-püspök igazi arcát, mely igencsak elütött a korabeli ábrázolásoktól.

Dobó István koponyájáról az orvosi diagnosztikában használatos CT-vel készítettek felvételeket, majd e metszetek alapján kinyomtatható háromdimenziós képet kaptak. A koponyán több sérülést, csonthiányt és alakbeli torzulást is találtak, így ezek pótlásához, kijavításához a számítógépet hívták segítségül. Ezután következhet a speciális anatómiai ismereteket és pontosságot kívánó, időigényes munka, aminek során az izmok eredési és tapadási pontjainak ismeretében visszaépítik az arcot. A képet a korabeli haj- és szakállviselet teszi teljessé. Csak következtetni lehet rá, hogy az ostrom idején 50. évében járó, akkoriban magas termetűnek számító Dobó jó húsban volt-e és mennyire ráncosodott 1552-ben. Hasonló munkák tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a rekonstruált arc a felismerhetőségig visszatükrözi a vonásokat. A várkapitány arcmását Bugacon, az Ősök Napján leplezik le augusztus 11-én, majd az egri várba kerül.