Kimutatható a vörösbor szívvédő hatása

Hazánkban a koszorúér heveny elzáródásával járó szívinfarktus miatti kórházi halálozás nem gyakoribb, mint általában az európai uniós országokban, ám a késlekedés még mindig jellemző. Nálunk 210 perc telik el átlagosan, mire megtörténik az első orvos-beteg találkozás, miközben más uniós államokban egy-két órán belül orvoshoz kerül az infarktusos páciens. Jó tudni, hogy már 30 perc késlekedés is 7,5 százalékkal növeli a halálozás esélyét.

A szívinfarktus főként a cukorbetegek, a szívelégtelenségben szenvedők számára lehet súlyos kimenetelű, illetve akiknél már előfordult stroke vagy szívroham.

Az esetek harmadában azonban – különösen a nőknél, cukorbetegeknél és időseknél – az erős mellkasi fájdalom tipikus tünete nélkül jelenik meg. Figyelmeztető jel lehet az émelygés, hányinger, légszomj, verejtékezés is. Ezért fontos, hogy szívroham gyanúja esetén mihamarabb EKG készüljön. Már az is jó, ha az első tünetek felbukkanásától számított 120 percen belül elkezdhető a kezelés, ám amennyiben 60 perccel megrövidítenénk e folyamatot, akkor harmadával csökkenne a halálozások száma.

Alapvető tehát, hogy a páciens ne a háziorvost vagy a szakrendelést keresse fel, hanem rögvest az Országos Mentőszolgálat számát, a 104-et tárcsázza.

Az egri konferencián elhangzott az is: az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió különösen veszélyeztetett a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából: az összes európai uniós régió rangsorában a legrosszabb tíz közt találhatók.

Meglepő: az egri borvidéken némileg jobbak a mutatók – ami feltehetően annak köszönhető, hogy a vörösbor mérsékelt fogyasztása csökkenti az infarktus esélyét.