Mit tennének a gyerekek a romlott élelmiszerrel?

Pár napja zárult le egy játékos felmérés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Pontvelem.hu Kft. szervezésében. A kvízkérdésekre 2555 hat–tizennégy éves gyerek válaszolt. Legyen az külföldi vagy éppen magyar, teljesen kockázatmentes élelmiszer nincs. Ezt a gyerekek 58,8 százaléka tudta helyesen. Sokan (31,6%) ezzel szemben úgy vélik, hogy aki körültekintő, biztonsággal fogyasztható termékeket vásárolhat. Ez a jóhiszeműség jele, s vélhetően annak bizonyítéka, hogy a magyar élelmiszer-biztonsági rendszer évtizedek óta jól működik. A gyerekek kétharmada rendszeresen jár a szüleivel vásárolni – főként a kisebbek és a lányok.

Ennek tudható be, hogy 87,5 százalékuk gondolta úgy, érdemes bevásárlólistát készíteni, mert így elkerülhetjük, hogy olyan dolgokat is vegyünk, amikre nincs szükségünk. Ugyanakkor nem kevesen azt vallják: az akciós termékek kínálatát lehetetlen előre kiszámítani, ezért lista sem kell.

Meglepő, hogy a gyerekeknek csak 78,6 százaléka van tisztában azzal: a nyersanyagokat el kell különíteni a tárolás során a fogyasztásra kész ételektől. Csupán 43,7 százalék tudta, hogy a nyers húst nem szabad felülre tenni a hűtőben, mert a lecsepegő leve fertőzheti az alatta tárolt zöldséget, sajtot stb. Az viszont érdekes, hogy 55 százalékuk tudja: a hűtőt úgy kell beállítani, hogy nagyjából 4 Celsius-fok legyen a belső hőmérséklet.

Mit tennének a gyerekek, ha a vásárlás után otthon kiderülne, hogy romlott valamelyik élelmiszer? Nos, 80 százalékuk – helyesen – visszavinné az üzletbe a terméket. Fontos, hogy 74,5 százalék szerint minden ilyen esetet érdemes bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak (Nébih), hogy más ne járhasson pórul – akadt (3,9 százalék) olyan is, aki a rendőrséget hívná. Viszont 3 százalék alaposabban átsütné, tovább főzné, fűszerezné az ételt, hogy ne lehessen érezni a rossz szagot és ízt – ez utóbbi válasz főleg azoktól jött, akik nem járnak bevásárolni a szüleikkel. Mi a teendő az otthon kicsit „túltárolt” ételekkel? – szólt a következő kérdés.

Terméke válogatja, mert a kicsit szárazabb kenyeret még megehetjük, de a penészeset már nem. Mint ahogyan a hosszú eltarthatósági idejű termékeknél sem okoz gondot egy-két nap csúszás.

Az viszont meglepő, hogy az egy napig hűtés nélkül tárolt, felbontott tejet a válaszadó gyerekek 16 százaléka elfogyasztaná, az egész nap a hátizsákban tárolt párizsis zsömlével pedig még többen, 25,7 százaléknyian rokonszenveznek. Sajnos a penészes lekvárt 31,4 százalék a penész eltávolítása után megenné, míg 5 százalék a penésszel együtt falná be – mondván, a penészes camembert sajt sem okoz bajt.

A gyermekek 41 százaléka szerint a termelő és az élelmiszer előállítója tehető felelőssé a legtöbb megbetegedésért, míg 16,9 százalékuk szerint a boltok a hibásak. Viszont 24,7 százalék szerint a lakosság hibájából következik be a legtöbb élelmiszer okozta megbetegedés.