Párválasztók állatkertje

Naponta hallunk-olvasunk a társtalanság, a magány elviselhetetlenségéről, s ugyanilyen arányban értesülünk a rossz házasságban élők zsákutcába jutott sorsáról. E csapdahelyzetekkel eleve számolva, sokan egyéni ötletükről vezérelve, kreatív módon képzelik el a boldog, kiegyensúlyozott életet.

Itt van például Borisz Gabov orosz földműves, aki egyenesen Vlagyimir Putyin elnökhöz fordult kérésével: „Minden lány elköltözött a faluból a városba. Nagyon szeretem az állatokat, és szeretném megkérdezni öntől, mikor lehetne állatokkal is házasodni, akár egy tehénnel?” – fogalmazott levelében a Kemerevo terület lakosa. Az elnök válaszáról eddig még nem számolt be a világsajtó.

Annak az indiai nőnek az esete már kissé bizarrabb, aki egy kígyóba lett szerelmes, és hozzá is ment feleségül. A menyasszonyt, a harmincéves Bimbala Dast és a kertjében egy hangyabolyban éldegélő kobrát egy hindu pap adta össze, s a falu apraja-nagyja megjelent a szertartáson. Az ara az udvarlási időszakról és szerelme indítékairól felfedte: a kígyó azzal dobogtatta meg a szívét, hogy eddig nem marta meg, és hogy rendszeresen megissza a számára kikészített tejet. A pár az esküvő után még közelebb került egymáshoz: Das ugyanis a kobra által lakott hangyaboly mellé viskót épített magának.

A pszichológusok már tucatnyi tanulmányban bizonyították, hogy az állatok (bizonyos szintű) közelsége jótékony hatású az emberre. De mi a helyzet a tárgyakkal? Különösen, ami a házasságot illeti.

A szerelem valóban nem ismer határokat, így nem is kell csodálkozni azon a 37 éves amerikai nőn, aki a párizsi Eiffel-toronyhoz ment feleségül. A menyasszony esküvői ígéretében hűséget, szeretetet, engedelmességet fogadott a toronynak, és felvette a nevét, így ezentúl Erika La Tour Eiffelnek hívják. A menyasszony korábban hivatásos katona volt, már akkor vonzódott a tárgyakhoz. Első nagy szerelme egy íj volt – a hölgy idővel világklasszis íjásszá vált. A nőnek nagyon tetszett a berlini fal is, de mint kiderült, az már „boldog házasságban” él: ugyanis 1979-ben „hozzáment” feleségül egy svéd nő, aki ugyancsak a tárgyakhoz vonzódik. A szegény asszony mára már özvegynek tekinthető, hiszen a falat lebontották. De az asszony hivatalos neve azóta is Eija-Riitta Berliner-Mauer.

Ám annak a szőke színésznőcskének az esete erősen elgondolkodtató, akiről egy időben sokat cikkeztek a Los Angeles-i bulvárlapok. A nő összeházasodott egy gazdag, de annál korosabb filmproducerrel, a rosszmájúak szerint az örökség reményében. A beteg férfival való házasélet megerőltető feladatai hamar a végkimerülésbe döntötték szegény asszonyt, így érthetően némi szórakozásra vágyott. A milliomos megharagudott a kikapós asszonykára, ezért az utolsó pillanatban megváltoztatta a végrendeletét, és kedvenc kutyájára hagyta minden vagyonát. A záradék azonban hagyott egy egérutat az özvegy számára: ha feleségül megy a dán doghoz, kezelheti a kutya dollármillióit. Az özvegy hosszasan értekezett egy ügyvéddel, ezt követően pedig valóban megköttetett a furcsa frigy.

És ha már házasság: még úgy is megoldható, hogy valójában senkihez nem megy hozzá a boldog ara. Van hófehér ruha, menyasszonyi csokor, násznép, buli hajnalig, csak éppen vőlegény nincs. A világ egyik legfejlettebb szegletében egy japán utazási iroda rukkolt elő a furcsa szolgáltatással, ami azonnal divatba jött. Az önmagáért beszélő, forradalmian feminista szolgáltatás a Szingli Esküvő. Az a nő, aki nem bír és nem is akar tovább az Igazira várni, kifizethet 2750 dollárt, hogy cserébe kiélvezhesse a nagy nap minden pompáját és romantikáját, aminek a végén természetesen az elegáns szállodában eltölthető nászéjszaka sem hiányozhat.

A kétnapos esküvőhöz az „arák” kiválaszthatják az esküvői ruhájukat, a virágcsokrot, kapnak gyönyörű ünnepi frizurát és sminket. Ne higgyük azonban, hogy az oltár előtt egyedül áll majd a szingli hölgy, mert katalógusból egy férfit is kiválaszthat magának, aki a vőlegényt alakítja, így együtt szerepelnek az esküvői fotókon. Az iroda azonban leszögezi, hogy az úriemberektől nászéjszakai szolgáltatásokat nem lehet rendelni, e célra a hölgyeknek kell partnert találniuk. A szokatlan esküvői szolgáltatással azokat a hajadonokat célozták meg, akik a karrierépítést választják ahelyett, hogy a japán hagyományoknak megfelelően fiatalon férjhez mennének. A szervező emellett olyan nőkre is számít, akik egyszer már elváltak, de ettől függetlenül szeretnék újra átélni egy romantikus esküvő élményét – az azt követő „unalmas” hétköznapokról azonban szívesen lemondanak.