Matuzsálemek kora - Beteljesedik a jóslat; Sokan leszünk öregek; Milliók hiányoznak; Katasztrófa fenyeget

Beteljesedik a jóslat?

Matuzsálemi korú – mondjuk arra az emberre, akinek életkora kirívóan meghaladja az átlagot. Nos, Matuzsálem 969 évig élt, hozzá képest valóságos ifjoncnak számít Ábrahám, aki 175 évet számlálhatott és 94 évesen nemzette fiát, Izsákot. (Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy ez mítosz-e vagy valóság, jusson eszünkbe, hogy akkoriban holdnaptárban mérték az időt.) A ma élő matuzsálemek legidősebbje egy orosz asszony, az idén ünnepelte a 120. születésnapját. Nagyjából ennyire, azaz 120 évre programozható az ember biológiai órája, már amennyiben nem szól közbe valami betegség – állítják az öregedés folyamatának vizsgálatával foglalkozó tudósok, hasonlóképpen a Szentírás is: „És mondá az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje százhúsz esztendő.” (Mózes 1. könyve, 6. fejezet)

Ma még ugyan csodaszámba megy, ha valaki eléri e szép kort, de általában elmondható, hogy a történelem mércéjével mérve az utóbbi évtizedekben nagyot ugrott a születéskor várható élettartam – s nem csak bolygónk boldogabbik felén: az elmúlt 160 esztendőben világátlagban évente negyedévvel nőtt. Az 1950-es években mért 48 évről 2010–2015 között 70 évre emelkedett, 2050-re várhatóan meghaladja a 77-et. Még a jelenlegi évtized végére bekövetkezik, amire eddig nem volt példa az emberiség krónikájában: a 65 évnél idősebbek száma meghaladja az 5 év alatti gyerekek lélekszámát. Egyes matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban a várható élettartam eléri majd a hihetetlennek tűnő száz évet, az emberi élet végső határát pedig 124 évre teszik.


Sokan leszünk öregek

Az utóbbi 12 évben egymilliárddal nőtt a világ népessége, jelenleg körülbelül 7,3 milliárd ember él a Földön. Közülük 901 millió (12,3 százalék) 60 éves vagy még annál is idősebb. 2050-re négy emberből egy 60 évesnél idősebb lesz, 80 százalékuk a feltörekvő országokban él majd, elsősorban Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Tavaly a 25 legidősebb ország ranglistáján Magyarország a 22. helyet foglalta el, nagyjából 18 százalékot tettek ki a 65 év felettiek a népességen belül. Ez az arány az évszázad közepére már mintegy 30 százalék lesz.


Milliók hiányoznak

Az élettartamunkat alapvetően a génjeink határozzák meg. Akinek a családjában nem élnek meg hosszú kort az emberek, várhatóan ő maga sem fog – állítják a genetikusok. Ám a megváltozott életmód, az orvostudomány rohamos fejlődése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jóval több év jusson nekünk, mint eleinknek. Ami viszont világszerte borúra adhat okot: a gyermekáldás elmaradása.

Történelmi távlatban nézve a hazai,  de az európai népszaporulat is folyamatos csökkenést mutat, ez a másik fő oka a világ elöregedésének. 1950-ben még átlagosan 5 gyermeket szült egy nő, mára ez 2,5-re csökkent, 2050-re pedig 1,8-2,2 gyermek juthat egy-egy asszonyra. Az évszázad közepére Afrikán kívül valamennyi régió termékenységi rátája (ez az arányszám megmutatja, hány gyermeket szül átlagosan egy nő az élete folyamán) 1,7 és 2 közé esik. A legnagyobb mértékű népesség-visszaesés Japánban, az európai országok közül pedig Németországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Bulgáriában és Magyarországon várható.

Ezen országok mindegyike 10–32 százalékos népességfogyást szenvedhet el 2050-re, a legnagyobb vesztes hazánk lesz, ahonnan milliók tűnhetnek el – adta hírül a Portfolio.hu a Bank of America elemzésére hivatkozva. Országunk lélekszáma évente mintegy 40 ezer fővel csökken, így az évszázad közepére csupán 7,4–8,8 milliónyian leszünk.


Katasztrófa fenyeget

Egyelőre megoldhatatlannak látszó globális kihívásokkal állnak szemben az elöregedő társadalmak. Mivel folyamatosan csökken a munkaképes korúak száma, egyre kevesebb dolgozónak kell előteremtenie mind több idős ember nyugdíját. Magyarországon 2023–2060 között csaknem 20 százalékkal eshet vissza a munkavállalók száma. Borúlátó jóslatok szerint néhány éven belül összeomolhat a magyar állami nyugdíjrendszer.

Az egykori Ratkó-korszakban született egymillió férfi és nő 2014–2021 között eléri a nyugdíjkorhatárt. S míg e korosztály adóés járulékbefizetéseivel nem számolhatunk a továbbiakban, egyre kevesebb munkaképes fiatal áll csatasorba, hogy a nyugdíjak fedezetét megtermelje.

Az egészségügyi szakértők is kongatják a vészharangot: jelen állapotában a rendszer egyszerűen nem képes a jelenleginél lényegesen nagyobb számú krónikus beteg vagy állandó ápolásra szoruló idős ember ellátására.


Tuti recept

Vajon lassul-e az emberi életkor növekedésének mértéke? A kérdés folyamatos vita tárgyát képezi a demográfiai szakemberek körében.

„Idővel feltehetőleg bekövetkezik valamilyen mértékű lassulás, hacsak a génterápia és a különböző új tudományos áttörések nem lépnek közbe” – véli Colin Mathers, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa. Visszavetheti a tempót a globális felmelegedés, a konfliktusok, de az egészségtelen életmód – például a világjárványként terjedő elhízás – is hatással lehet a várható élettartamra.

Vagyis jórészt rajtunk is múlik, milyen idős kor vár ránk, mennyire lesz élhető és értékes életünk utolsó harmada. A hosszú életre ma még nincs biztos recept, de az örök pesszimista Woody Allennek van egy tippje: „ Élhetsz száz évig, hogyha lemondasz mindarról, ami miatt száz évig akarsz élni.”