Úgy érzi, nem komoly a fejsérülés? Ne legyintsen rá!

A harcmezőt megjárt katonáknál a robbanások okozta légnyomás miatt gyakori az agyrázkódás. Az Egyesült Államokban felfigyeltek arra, hogy akiket egymás után többször is ért ilyen trauma, náluk az Alzheimer-kórhoz hasonló magatartásváltozások léptek fel.

Ezután kezdték kutatni az enyhe koponyasérülések élettani hatásait, melyhez partnernek kérték fel a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáját – tájékoztat Büki András professzor, a klinika izgatója, a kutatócsoport vezetője.

Magyarországon évente mintegy másfél ezren szenvednek el súlyos, kómával járó, továbbá 50-75 ezren könnyű koponyasérülést.

A fiatal korosztályt elsősorban az ütközésekkel, esésekkel járó sportok – mint például a foci, ökölvívás, kick-box, lovaglás – veszélyeztetik.

Az idősebbeknek pedig – akik közül sokan élnek együtt magas vérnyomással, egyensúlyproblémákkal, mozgásszervi panaszokkal, gyógyszerek mellékhatásaként fellépő szédüléssel – inkább az elcsúszástól, eleséstől kell tartaniuk. Sokan nehezen veszik tudomásul, hogy a test már nem engedelmeskedik úgy, mint régen, ha éppen az ablakmosáshoz vagy a gyümölcsszedéshez kell felmászni a létrára.

Az emberi agy rendkívül érzékeny „műszer”, számos adat bizonyítja, hogy a könnyűnek látszó sérülés nem múlik el nyomtalanul.

Akiknél e traumák időről időre ismétlődnek, náluk már fiatal korban is elkezdődhet a krónikus elbutulási folyamat. A legtöbben tudják, hogy a fejsérülés utáni hányás, eszméletvesztés esetén orvoshoz kell fordulni. Ám Büki András szerint előfordul, hogy az orvosok sem képesek biztosan megmondani, melyik enyhe koponyasérültnek kellene pár napot pihennie, s ki az, aki tovább dolgozhat, sportolhat. A balesetet szenvedettek közül kevesen gondolnak arra, hogy ha figyelem- vagy alvászavarral, depresszióval küzdenek, az a korábbi fejsérülés következménye is lehet. E tüneteket, panaszokat azonban gyógyítani kell, ami jócskán megterheli az egészségügyi kasszát. Nem is beszélve a látványos, súlyos, hosszabb rehabilitációt követelő esetekről, melyek kezelése, illetve a miattuk kieső munkaidő 7-9 milliárd forint pluszkiadást jelent a költségvetésnek évente.

Sportolás közben a védősisak, utazásnál a biztonsági öv használatának fontosságáról talán senkit nem kell meggyőzni, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a vérhígító gyógyszerek hatására az egyébként ártalmatlan, kisebb agyi sérülések, bevérzések is nagy területre kiterjedő vérömlenyeket képezhetnek, ami a súlyos egészségkárosodás kockázatát megsokszorozza – figyelmeztet a professzor.

A téli csúszós-jeges időszaknak nem csak a téli sportok szerelmesei eshetnek áldozatul, hanem a síkos járdákra kimerészkedő idősek is. A zimankós napokon érdemes a szomszédok, rokonok segítségét kérni, s inkább a lakás biztonságos melegében kivárni az enyhülést.