'Csodanövény'? Még vizsgálják hatásait - Inkább kaszáljuk!

Gyógyászati célú alkalmazása csak az utóbbi évtizedekben jött divatba, fogyasztásával kapcsolatosan ezért nincsenek hosszú távú és érdemleges tapasztalatok, s mindeddig tudományos vizsgálatok sem támasztják alá az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként tanulmányozták a parlagfű tartós használatának veszélyeit. Vizsgálataik során a kísérleti állatoknál agy- és vesekárosodást tapasztaltak. A kutatók szerint korántsem biztos, hogy a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatás a humán szervezetben is kialakul, de a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mérgező vegyületek hasonlóképpen hatnak a kísérleti állatokra és az emberre. Az eredményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a parlagfű fogyasztása addig nem tekinthető biztonságosnak, amíg további, széles körű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják ezt alá.

A parlagfüvet egyébként régebben sem használta széles körben a népgyógyászat, ám latin neve – az Ambrosia artemisiifolia – kétségtelenül csodás hatásaira utal, hiszen az ambrózia a görög mitológiában az isteneket halhatatlanná tévő eledel.

De téved, aki ennek alapján gyógyerőt tulajdonít neki, ugyanis a parlagfű Carl von Linné botanikustól kapta a nevét az 1700-as években, és semmi köze nincs a görög istenekhez.

Mintegy 100 éve hurcolták be Amerikából Európába, virágporával, pollenjeivel azóta keseríti nyaranta az arra érzékenyek életét. Ez az egyetlen olyan allergiát okozó növény Magyarországon, amely irtásának elmulasztása komoly pénzbüntetéssel jár.