Ismét eladósodunk

Ez utóbbiakat a legtöbbször valamiféle áru megvásárlásához – autó, értékesebb elektronikai cikk, bútor stb. – vesszük igénybe. A lakosság egy része ismét többet költ, mint a megtakarítása és keresete – azaz eladósodik.

A személyi kölcsönök magasabb kamatozásúak, ennek ellenére 50%-kal nőtt az állománya a tavalyihoz képest. Elképzelhető, hogy a becsapós – évek óta nyomott – alapkamatra épített, viszonylag alacsony kamatláb miatt bátorodtak fel az emberek – ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ez előbb-utóbb növekedni fog, azaz a többéves, változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete is emelkedik majd a kamatokkal együtt. Nem véletlen, hogy a lakossági hitelfelvevők fele az öt évig rögzített kamatozású hiteleket választja. Pozitívum, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest manapság szinte nincs devizakölcsön a hitelezésben, döntően forintalapú kölcsönöket vesz fel a lakosság. Ez utóbbinál nincs olyan nagy árfolyam-ingadozási veszély, mint amit évekkel ezelőtt például a svájci frankos elszámolás esetében megtapasztaltunk. A bátrabb döntést segíti, hogy a hitelpiac erősen szabályozott, a hitelfelvevők nincsenek kitéve a bankok kamat- és költségemelési „szeszélyeinek”.