Marad a tévé

Az Eurostat (az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága) adatai szerint az európai háztartások átlagosan 33 százaléka egyszemélyes.

Magyarországon is hasonló az arány, tehát körülbelül minden harmadik háztartásban él egyedül valaki, vagyis több mint 1,2 millióan egyedülállóak. Nőtlenek, hajadonok, elváltak és özvegyek tartoznak e csoportba.

Növekedett a csonka családok száma is: egy tavalyi mini népszámlálás adataiból kiderült, hogy a magyar családok 18 százaléka egyszülős. Nem meglepő, hogy e famíliák 86 százalékában az édesanya él együtt gyerekével/gyerekeivel.

Az egyszemélyes háztartások szaporodásának oka az is, hogy egyre több fiatal költözik külföldre, így az idős szülők, nagyszülők magukra maradnak. Egy tavalyi országos reprezentatív felmérésből szomorú adat derült ki: az ötven év felettiek 27 százalékának telt már el úgy napja, hogy senki nem szólt hozzá, nyolc százalékánál pedig a másokkal való beszélgetés hiánya rendszeres. A kiürülő falvak elcsendesülését, a messzire szakadt fiatalabb generáció hiányát talán az interneten történő beszélgetés, a telefon mérsékli, ám nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat. (És az sem enyhíti a magányt, ha a külföldön dolgozó fiatalok, családtagok jelentős része rendszeres anyagi támogatást nyújt az itthon maradottaknak.) Nem véletlen, egyre népszerűbb az unoka- és nagyszülő-kereső program, amelyről már lapunkban is beszámoltunk.

Az érintett idősebb emberek már nem is szívesen mozdulnak ki, közösségi életet szinte alig élnek. Egyetlen társaságuk a tévé, kétharmaduk legalább két órát ül naponta a készülék előtt. Félmillió nyugdíjas ennél is többet nézi a képernyőt, napi 4-6 órán át.

Ugyanakkor meglepő adat: az ötven év felettiek között aktívabbak – vagyis gyakrabban járnak társaságba – a már nyugdíjba vonultak azoknál, akik még dolgoznak. Az előbbiek négytizede vesz részt hetente legalább egyszer valamilyen közösségi programban, míg az utóbbiaknál ez az arány mindössze 25 százalék.

A közvélemény-kutatók arra is választ kerestek, hogy kiben bíznak az európaiak. Az eredmény szomorú: alig valakiben. A felmérés szerint az emberek hat százalékának nincs kiben bíznia, nem tudnak kihez fordulni a problémáikkal, nem tudnak kit hívni, ha baj éri őket. E problémakörben egyébként mi egészen jól állunk, csak válaszadó honfitársaink 2,8 százaléka mondta, hogy nincs bizalmasa. A legmagányosabbnak az olaszok tűnnek, náluk ez az arány 13,2 százalék, a luxemburgiak és a hollandok nem sokkal maradtak el tőlük.


Hardi Judit

KEVESEBBEN EGYÜTT. A rendszerváltás óta 2001-ig a legtöbben kétszemélyes háztartásban éltek. Őket előzte meg tíz évre rá az egyszemélyes háztartások aránya – 2016-ban viszont megint az élre törtek a kétszemélyes háztartások. Ilyen tendencia mellett egyáltalán nem meglepő, hogy míg az egyedül élők aránya nő, addig a többgenerációs, nagyobb családok száma csökken. Nem éri el a 7 százalékot azon háztartások száma, amelyekben négynél többen élnek. Szintén beszédes adat, hogy a legnépesebb családok Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók, míg a legtöbb egyedül élő Budapesten lakik. Míg pár száz éve elképzelhetetlen volt másképp élni, ma már szinte alig lakik együtt több generáció: a lakosság mindössze 2,5 százaléka él így.