Sorsfordító erőterek

A történet előzménye: a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir Zrt.) a csemői tanyalakók, illetve a többi érintett területen élők tiltakozása ellenére zöld utat kapott arra, hogy megépülhessen a távvezeték. A tiltakozók a végleges egyeztetés hiányát nehezményezik, valamint szakmai érveik figyelmen kívül hagyását. A kiemelt kormányberuházás megvalósítására a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala a 2018. február 1-jén aláírt határozatával megadta a környezetvédelmi engedélyt. A területen élők ezt nem nézhették tétlenül, és pert fontolgattak. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala útján 2018. július 13-án keresetet nyújtottak be a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amelyben kérték a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya korábbi közigazgatási határozatának felülvizsgálatát, illetve annak hatályon kívül helyezését. A felperesek jelezték az azonnali jogvédelem iránti igényüket is. A bíróság keresetüknek helyt adott.

Az első tárgyalási napon, 2018. október 3-án mintegy ötven érintett panaszos jelent meg, sokan be sem fértek. A tárgyalást viszont elnapolták, mert a beléptetett alperes, a Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya fellebbezett, amit a következő napokban vissza is vont. Információink szerint a tervezett beruházás területén élők azt szeretnék elérni, hogy a szakhatóságok vizsgálják meg a nyomvonal kialakításának alternatíváit, és a távvezeték minél kevesebb lakókörnyezetet veszélyeztessen. A jelenlegi állapotok szerint ugyanis mintegy 250 tanyát érint a beruházás, több esetben a közvetlen közelükben, magánterületeken valósulna meg az építkezés, holott volna lehetőség olyan nyomvonalra, amely túlnyomórészt közterületen haladna. Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy nem lenne-e szerencsésebb földkábelen vezetni az áramot, hiszen így elkerülhetnék a környezetkárosítást.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala környezetvédelmi engedélyében úgy fogalmaztak, hogy a távvezeték környezetegészségügyi szempontból nem okoz káros hatásokat, ezért a beruházás megvalósítása ebből a szempontból nem kifogásolható. Ugyanakkor a tervező cég tanulmánya leszögezi, hogy az elektromágneses erőterek hatással vannak az emberi szervezetre, de ezek a hatások még „gyerekcipőben járnak”. A panaszosok nyugati tanulmányok és tények sokaságát sorakoztatják fel ellenérvként. Bizonyítási indítványukhoz mellékeltek egy igazságügyi orvos szakértői nyilatkozatot is. Keresetlevelükben nagy hangsúlyt kap, hogy a 400 kV-os távvezeték milyen hatással lehet a hatókörnyezetében élő emberek egészségére. Szeretnék azt is tisztázni, hogy mekkora az a földrajzi távolság, ameddig a sugárzás veszélyes. Nem hagyhatók figyelmen kívül a WHO és az EU Tanács legújabb, érvényben lévő ajánlásai sem, amelyek különbséget tesznek az új építésű magasfeszültségű vezetékek esetében.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelem is a környezetvédelmi engedély kiadására épít, hiszen az a beruházó számára megadja a lehetőséget a kivitelezés megkezdésére, s amennyiben ez megtörténik, a károsultaknak semmiféle lehetőségük nem marad az újbóli vizsgálatokra, a visszafordíthatatlan folyamat elzárja őket észrevételeik további érvényesítésétől. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is indokoltnak tartotta a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését addig, amíg a várható vizsgálatok eredményeinek ismeretében nem születik jogerős határozat az ügyben.

UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE