Harc a gumimacik ellen

Tiltólistára kerülhetnek maholnap a cukros szénsavas italok és a ropogós chipsek, a rántott húsos szendvicsek és a csokis linzerek az iskolai büfékben és automatákban. Ezek az egészségtelen termékek is felelősek azért, hogy ma minden ötödik magyar gyerek elhízott. A kövérségről és a kilók elleni harcról szólnak írásaink.

Családi kör2005. 02. 25. péntek2005. 02. 25.
Harc a gumimacik ellen

Stratégiaváltás készülődik az elhájasodás elleni háborúban. A kólákkal, gumimacikkal és chipsekkel szemben nem bizonyult ugyanis hatékony fegyvernemnek az egészséges táplálkozásra és a mozgásgazdag életmódra buzdító felvilágosító kampány, napjainkban minden ötödik magyar gyermek túlsúlyos. Az új haditerv a következő: a szakminisztériumok készülő tervezete kitiltaná az iskolai büfékből és automatákból az egészségtelen termékeket. Hogy mi kerül az asztalunkra, abban meghatározóak a reklámok, amelyek gyakran nemcsak tápérték nélküli, silány étel és ital vásárlására csábítanak, hanem mindehhez egy divatos életérzést is kínálnak. Mintha a sárga szénsavas löttyöt fogyasztók számára egyenes út vezetne a pálmafás, homokos tengerpartra.
Ki ne szeretne erős, rugalmas, egészséges testben élni?! Mindez elérhető vagy legalábbis évtizedeken át fenntartható, csakhogy mind többen inkább az önkárosító kényelmet választják. Például szabad idejük jó részét a tévé előtt, a fotelben lustán elnyúlva töltik, rágcsálnivalóval felszerelkezve és kólát (avagy sört) kortyolgatva.
A végeredmény? A magyar felnőttek hatvan százaléka elhízott. Közülük több százezren nem egyszerűen túlsúlyosak, hanem súlyos betegek - a kilók sokasodásával ugyanis (különösképpen, ha az illető rendszeres mozgást nem végez) már-már törvényszerűen együtt jár a merevvé váló izomzat, a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
Amíg a világ egyes részein emberek százmilliói éheznek, másutt ugyanennyien rendre degeszre tömik a bendőjüket, folyamatosan gyarapítva súlyukat. És az elhájasodás egyre fiatalabb korban kezdődik! Az utóbbi évtizedben már nemcsak a burgonyaszirmok fellegvárának tartott Egyesült Államokban növekedett aggasztóan a kövér gyermekek száma, hanem Európában is. Olaszországban minden harmadik - nálunk egyelőre "csak" minden ötödik - csemete túlsúlyos.
{p}
A szakemberek régóta kongatják a vészharangot, s mostanság mintha nem is hiába tennék. A belga iskolákban például már hadat üzentek a kólának és a többi szénsavas üdítőnek: nemhogy árulni, de még bevinni sem szabad ilyesmit a tanintézetekbe. Az unió a cigaretta után a torkos gyermekek egészségtelen kedvencei (a chipsek, gumicukrok és társaik) ellen is támadásba lendült: az ilyesféle termékeket gyártók egy év türelmi időt kapnak, hogy felhagyjanak az apróságokat megcélzó reklámokkal.
A hazai elhízási járvány veszélyét felismerve közösen dolgoz ki rendeletet az Oktatási és az Egészségügyi Minisztérium arról, hogy ezentúl milyen összetételű élelmiszereket kínálhatnak az iskolai büfék és automaták. Ennek nyomán a bizonyíthatóan egészségtelen termékek kiszorulhatnának a kínálatból, helyettük többek között a gyümölcsök, tejtermékek árusítását lehetne szorgalmazni. A tervek szerint 2006 szeptemberétől vezetik be a tiltólistát, amely miatt - ahogyan az várható volt - máris zúgolódnak a kereskedők és az "automataszövetség" képviselői.

Kóros kövérség
Kóros kövérségről 40-es testtömegindex fölött beszélünk, amit úgy számolhatunk ki, hogy a testünk súlyát elosztjuk a testmagasságunk négyzetével, aztán a tizedesvesszőt néggyel jobbra visszük. Eszerint kórosan kövérnek számít például egy 180 centi magas és 130 kilós egyén. Hogyan lehet ekkorára hízni? Buzgó evéssel és mozgáshiánnyal. A túlsúlyos emberek mindössze két százalékánál mutathatók ki hormonális okok, és maximum egyharmaduknál írhatók mentségükre örökletes tényezők.
{p}
Csípjük a chipset
Először az állatos matricákat gyűjtöttük, aztán a neonszínű műanyag figurákat, utóbb pedig a rajzfilmsorozat karatézó harcosaival díszített korongokat. Mindennap vettünk egy-két zacskóval a rágcsálnivalóból, hiába tudtuk, hogy túl sós, túl fűszeres, túl zsíros... Valószínűleg megrettennék, ha egy óriási szobában összezsúfolnák azt a feltehetően több ezer zacskó chipset, amit úgy tíz év alatt összevásároltam. A gyermekem ugyanis - ahogy a fogyasztói társadalom engedelmes kisiskolásához illik - mindig naprakészen tudta a tévéből, hogy melyik héten milyen ajándékot csempészett a burgonyaszirom csomagolásába az agyafúrt gyártó. Bármit is rejtett a zizegő tasak, az aprónép gyűjteni kezdte. "Státusszimbólum" volt, kinek hány rózsaszín sárkánya meg libazöld nindzsája van.
Mit volt mit tenni, a csemetém két marékkal tömte magába az adalékanyagokban és ízfokozókban gazdag ropogtatnivalót. Kezdetben azért, mert ízlett neki, később viszont már inkább muszájból. Kikötöttem ugyanis, hogy addig nem veszek újabb csomagot, amíg az előző el nem fogy. Lassan kényszerű feladattá vált, hogy nap nap után magunkba tuszkoljuk az olajos korongokat. A családban mindenki nassolt, még a nagymama kövér macskája is. Lázasan számolgattuk, hány hiányzik, hogy összegyűljenek a karatés korongok (ám mire végeztünk, a reklám újabb sorozatról harsogott).
A rágcsálókorszak mára véget ért. Látom a kamaszt, ahogy méregeti magát a tükörben, csipkedi a hurkákat a dereka körül. Légy izmos és karcsú! - süvíti a tévéreklám, s a képernyőn egy cérnavékony Barbie-lány üdítőt önt magába. Persze szigorúan energiaszegényet!
{p}
Kevesebb energiát!
Csaknem minden esetben a kamaszkori kóros súlytöbblet oka az egészségtelen életmód, amelynek veszélyeiről keveset tudnak a fiatalok. Magyarországon nincsenek széles körű figyelemfelhívó programok, és nem működnek olyan szakambulanciák, amelyeken a kövér gyerekeket kezelnék. Az elhízáshoz kapcsolódó betegségek tünetei főként felnőttkorban jelentkeznek, az orvosok mégis arra intenek, hogy a gyermekek túlsúlyát komolyan kell venni.
- Az elhízás idült betegség, mikor is az étrenddel több energia kerül a szervezetbe, mint amennyit felhasznál - magyarázza a szakember, Szűcs Mihály. - A túlsúlyosak életkilátásai sokkal rosszabbak az átlagnál. Már a kövér csemeték körében is kimutathatóak a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, a magas vérnyomás, a diabétesz, a gyulladásos, illetve ízületi betegségek, alvászavarok, ortopédiai és pszichés problémák. A szülők felelőssége, hogy kicsi kortól az egészséges étkezési szokásokat és a mozgásban gazdag életformát állítsák követendő mintaként gyermekük elé.

Kocogás vagy koplalás?
A mai gyerek felgyorsult tempójú, zsúfolt, zajos világunkban legfeljebb stresszen edződik, mert terhelés csak az agyát és az idegrendszerét éri. Képernyőfüggőként a video és a számítógép bűvöletében él, a távirányító meg az egér úgyszólván a kezéhez nőtt. A csekély fizikai igénybevétel miatt oly satnya az izomzata és olyannyira "berozsdásodtak" az ízületei, hogy már ötszáz méter gyaloglás után kapkodva szedi a levegőt, és halálos fáradtságra panaszkodik. Csak a sarki gyorsétteremben tér magához, miután hatalmas adag, zsírtól tocsogó sült krumpli és extra kalóriadús hamburger belakmározásával pótolta iménti energiaveszteségét. Hová tűntek az életerős, örökmozgó, szemtelenül eleven gyerkőcök?! A testnevelésórákat, ha csak egy mód van rá, leleményes kifogásokkal, mondvacsinált ürüggyel elbliccelik (tisztelet a maroknyi kivételnek). Persze a jövőben mindezen praktikákra már nem lesz szükség, hiszen a következő tanévtől nem kötelező osztályozni a nebulók tornaórai munkáját, legalábbis a tizedik osztályig. Az antisportos tanulóifjúság öröm-, a pedagógusok viszont bánatkönynyeket hullatnak, mert a teljesítményalapú testnevelés híján még több lesz a kövérkés, ellustult tinédzser.
- A mai fiatalok mozgáskultúrája már így is csapnivalóan gyatra - véli Négele Zalán, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium testnevelője. - Csekély az edzettségük, teherbíró képességük. Kevés a heti két-három testnevelésóra, szükség lenne a napi rendszeres testmozgásra. A tapasztalatok szerint a fiúkat könnyebb megmozgatni, lelkesebbek, többen eljárnak közülük konditerembe, kosár- és futballmeccsre. A lányok viszont, kevés kivételtől eltekintve, érdektelenek, passzívak, végigszenvedik a negyvenöt percet. Ha fogyókúráról van szó, előbb belevágnak egy divatos diétába, csak hogy hasonlítsanak a trendmagazinok nádszálkarcsú csúcsmodelljeire, mint hogy negyedórát kocognának vagy néhanapján gyalog mennének az iskolába.

Szijjártó Gabriella, Palágyi Edit, Toldy Zsófia Mária

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek