Szakítópróbák gyerekszemmel

- Képzeld, anya, Zsófiék árulják a házukat - csacsogott Pannika. Láttam rajta, türelmetlenül várja, hogy szörnyülködjek, kérdezgessek, netán felháborodjak.
- No és miért válnak Zsófi szülei?
Épp erre a kérdésre várt. Máris vágta a választ: azért, mert Zsófi apukája nem tudta kivárni, amíg a felesége hazamegy a kórházból az újszülött kisbabával, és új szerelme lett. Döbbentem hallgatom. Az a családszerető, jóképű férfi valóban elhagyta a hat hónapon át veszélyeztetett terhesként kórházban fekvő asszonyát?!
Aztán következett az újabb hír: a születésnapos Eszternek is válnak a szülei. Pannika - jólinformáltságát fitogtatva - beavat a részletekbe. Úgy történt, hogy Eszter anyukája súlyos beteg lett, Sanyi bácsi pedig bemondta az unalmast. Elege lett a felesége ápolásából, hátat fordított a családjának, és egykori diákszerelmével nekivágott a nagyvilágnak. Amerikáig meg sem álltak.
A felkavaró élmények napokig kísérték kislányomat. Pár napja pedig, amikor sokadik alkalommal keveredtem ártalmatlan szópárbajba a férjemmel, Pannika előbb csendessé, majd harcias amazonná vált, miközben utánzott bennünket.
A radiátor mögé rejtett titkos levelet később, véletlenül találtam meg. Az ötévesek ákombákom-írásával vetette papírra:"Anya és apa lehet, hogy el fognak válni."
Elkerülhetetlennek láttam a beismerést, hogy nálam az irománya. Sírni kezdett. Nem bírná ki, biztosan világgá menne, ha mi is elválnánk - szipogta.
Hallgattam a csöppnyi kislány eltúlzott félelmeit, s szégyelltem magam. Hogyan értethetem meg szegénykével, hogy amit látott, az "csak" a házaspárok szokásos civakodása, emiatt kár aggódnia, ez még távol sem jelent válást?!
Nem kell a szülőknek válni, az érzékeny lelkű gyerek már a felnőttek vitatkozásai során is mély konfliktust él át - magyarázza pszichológus ismerősöm. Félti a családot, a saját biztonságát, miközben egyformán ragaszkodik mindkét szülőhöz (hacsak az egyiktől nem szenved el sorozatos sérelmeket). Alapszabály, hogy a gyermek előtt sosem szabad bántó, sértő megjegyzéseket tenni a másik szülőre, ezek a megnyilvánulások ugyanis a személyiségét, érzésvilágát maradandóan rombolhatják.
A szakemberek úgy tartják: egyáltalán nem szerencsés, ha a felnőttek a külvilág és a gyerekeik felé azt mutatják, hogy minden rendben van, miközben látványos válságot élnek át mindannyian. Bármilyen hihetetlen, gyerekeink néha sokkal világosabban látják a felnőttek közt feszülő konfliktusokat, mint ahogyan azt mi sejtenénk.