Változatok függönyre

Lapozzunk bele egy kicsit a függönyök történetébe. Az ókori rómaiak nemcsak palotáikban használták helyiségek elválasztására, de a kis, földbe vájt kunyhókban is, több odú elkerítésére. A kezdeti, szükség és praktikum szülöttjeként megjelent függönyök után elkezdődött máig tartó virágkoruk. A XIV. században vált divattá a szövött gobelin, a XVII. századtól pedig már a kárpitok számtalan anyaga és mintája terjedt el. A XVIII. században a selyem varázslatos fényáteresztő képessége, lebegése díszíti a lakást, később a meleg hatású brokát, a különböző bortnik, bojtok, bordűr szegélyekkel. A XIX-XX. században a polgári lakások ékessége a meleg bársony, a függönyön kívül a belőle készült különböző párnákkal és bútorhuzatokkal.



Ma már a függöny szerepe nemcsak a fény kiszűrése, árnyékolása, hanem szemet gyönyörködtető berendezés, a lakás hangulatának meghatározója és dísze. Általában ma két fajtát is használnak: a fényáteresztő világos, tüllszerű selymet és a műanyaggal kombinált gyapjúszálból szőtt vagy vászon sötétítő függönyt. Ebben az esetben két rúdon külön futnak az anyagok.



Levélírónknak ajánljuk - mint egyedi megoldást -, hogy ha van régi kézimunkája (szövött, font vagy csipke), a készen vett gépi textillel kombinálva nyugodtan használja fel díszítőelemként. Elgépiesedett világunkban igazi értéket képvisel az elmúlt években kiszorított kézimunka bármilyen megjelenési formája.