Amikor a lélek hátba támad

Sokakban levertséget, világvége-hangulatot vált ki az őszi-téli fényhiány. Felmérések szerint minden tizedik ember legalább egyszer átesik depressziós időszakon. A testi tünetekkel orvoshoz fordulóknál csak az esetek tizenöt százalékában ismerik fel, hogy lelki kórképpel állnak szemben.
S bár a két évszak okozta lehangoltság jó néhányunkat próbára tesz, mégsem ilyenkor, hanem májusban vetnek véget a legtöbben az életüknek. A sötét hónapokban ugyanis mélypontra jut a lelki beteg, s ilyenkor még arra sincs ereje, hogy elszánja magát a végső, elkeseredett lépésre.
Még megdöbbentőbb, ha egy gyermek dobja el önszántából az életet. Márpedig az öngyilkosság - a daganatos megbetegedések meg a balesetek mellett - a gyermekek és serdülők körében a harmadik leggyakoribb halálok. Fontos, hogy valaki milyen mintát lát otthon, ezért a helyzet javításáért a szülők tehetik a legtöbbet. Mert a lélek fájdalma éppúgy csillapítható, akárcsak a testé.

Csak minden huszadikét
Nehezen alszom el, majd verejtékezve, rémálmokra ébredek. A szívem táján nyomást érzek, a gyomrom összeszorul - a páciensek jó része ilyen panaszokkal keresi fel a rendelőt. A testi tünetek hátterében többnyire alattomosan húzódik meg a depresszió, így a háziorvos sem veszi észre, hogy páciensének valójában a lelke fáj.
A felmérések szerint minden tizedik ember életében legalább egyszer átesik depressziós időszakon. A nőket kétszer-háromszor gyakrabban keríti hatalmába a kórosan nyomott hangulat, például a kamaszkor vége felé, szülés után, a változó korban vagy a magányos nyugdíjasévekben. Szép számmal akadnak fásult férfiak is, akik alkoholizmusba menekülnek a mélabú elől.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO tizennégy nyugat-európai országban végzett felmérést, amelyből kiderült: az esetek tizenöt százalékában ismerték fel a háziorvosok, hogy depressziós kórképpel állnak szemben, s csupán a betegek hat és fél százalékának írtak fel hatásos gyógyszert. Nálunk még ennél is rosszabb a helyzet: csak minden huszadik, melankóliában szenvedő beteg baját fedezik fel. A panaszkodó embert vérvizsgálatra, röntgenre küldik, esetleg pirulát kap a szívpanaszaira, ám a valódi probléma rejtve marad. A kezeletlen depressziósok egyharmada saját maga vet véget az életének. Egy vizsgálat szerint az öngyilkosságot elkövetők háromnegyede a kétségbeesett tett előtti fél évben felkereste az orvosát, ám nem kapott megfelelő segítséget. E tárgyban egyetlen jó hírrel szolgálhatunk: bár a téli, fényhiányos depresszió jó néhány embert próbára tesz, mégis májusban vetnek véget legtöbben az életüknek. A sötét hónapokban ugyanis mélypontra jut a beteg, s ilyenkor még arra sincs ereje, hogy elszánja magát az utolsó, elkeseredett lépésre.
A jó diagnózis életet menthet. Erre ébredtek rá a melankóliások hazájának ismert Svédországban is, s Gotland szigetén kísérletbe kezdtek. Miután tanfolyamot tartottak a családorvosoknak a depresszió mibenlétéről, hatvan százalékkal kevesebben vetettek véget az életüknek, hetvenöt százalékkal kevesebben kerültek be a kórház pszichiátriai osztályára, s a páciensek feleannyi időt töltöttek betegállományban.
E recept hazánkban is bevált. Néhány éve Kiskunhalason indított hasonló programot az egészségügyi világszervezet a település huszonnyolc körzeti orvosának, a városban ugyanis a hazai átlag kétszerese volt az öngyilkosságok száma.
- Négyszer-ötször annyi depresszióst diagnosztizálunk és kezelünk, mint korábban. Nemhiába tartott nálunk előadásokat a pszichiáterszakma színe-java. Ha korábban azzal fordult hozzám valaki, hogy gyomortáji fájdalmat érez, sajognak az izmai és nagyokat dobban a szíve, valószínűleg egy sor fájdalomcsillapítót és szívritmusszabályzót írtam fel a testi panaszokra. Most azonban felfedezem a pánikbetegséget, és feszültségoldó pirulát rendelek - magyarázza Bús Imre kiskunhalasi háziorvos.
Kimutatták, hogy a melankóliára hajlamosaknál alacsony az agyban termelt boldogsághormon, a szerotonin szintje. Ezt ellensúlyozhatják a legújabb pirulákkal. A gyógyszerek áldásos hatását azonban jobbára a nők élvezik, az erősebb nem tagjai ugyanis restellik, hogy lelki nyavalyáikkal szakemberhez forduljanak. "Férfiember nem szed dilibogyókat" - hangoztatják, és számukra a bor vagy a pálinka marad a legjobbnak tűnő feszültségoldó. Az alkoholistát azonban végül kiveti a család és a társadalom is, a lecsúszott ember pedig már el sem jut a rendelőbe. A Bács megyei tanyavilágban nemcsak az iszákosságnak, de az öngyilkosságnak is nemzedékekre visszatekintő hagyományai vannak. "Jól tette! Minek szenvedjen?" - mondogatják, ha valaki súlyos betegsége elől az önként választott halálba menekül. Bús doktor szerint e szerencsétlen viselkedésminták ellenére is hasznos volt a felvilágosító program, hiszen azóta bizonyítottan negyedével kevesebben dobják el az életüket.
{p}
A test jelez
Évek óta tartó titokzatos fejgörcsök, bizonytalan hasi fájdalmak, gyomorfekély, asztma, allergia - egy sor olyan testi jel, amely valójában azt tudatja, hogy valami nincs rendjén a lelki életünkben. E kórképet pszichoszomatikus betegségnek nevezik, s az emberek 10­30 százaléka találkozik vele. Férfiaknál idősebb, nőknél fiatalabb korban gyakoribb. Egyes feltételezések szerint a tudattalan, elfojtott konfliktusok váltják ki a tüneteket, mások szerint a túl sok stressz, megint mások pedig a korai anya-gyermek kapcsolat zavarával magyarázzák a hajlamot. Hétköznapi nyelven fogalmazva: ha folyton csak nyeljük a mérgünket, a feszültség belül szabadul el. Ha a szőnyeg alá söpörjük a gondokat, a felgyülemlő piszok fojtogatni kezd. Ha nem nézünk szembe a problémákkal, azok könnyen hátba támadhatnak valamilyen szervi tünet formájában. Mi több, minden szervünkben keletkezhet olyan kóros folyamat, amely részben lelki eredetű. Egyesek szerint minden fájdalom üzenetértekű, s elsőként a gyulladások tudósítanak arról, hogy rossz úton járunk.

Klári néni jól bírta a horrort
Nem volt olyan rémfilm a tévében, amelyik túl borzasztó lett volna Klári néninek. Beletörődéssel bámulta a gyomorforgató cselekményt, s újra csak megbizonyosodott róla, hogy az élet tényleg olyan kiábrándító, amilyennek ő mindig is gondolta. Nem volt jó véleménnyel az emberekről, évek óta nem hagyta el a lakást, irtózott a tömegtől és a szabad terektől. Főleg reggelente tört rá a rosszkedv, ilyenkor dőltek belőle a történetek: tragédiák, balesetek tárháza volt az emlékezete, de kiesett belőle valamennyi hepienddel záruló sztori. Ki hitte volna, hogy az idős asszony egyszer csak megváltozik?! Miután egy műtét során szembenézett a halállal, hirtelen nyugalom szállta meg. Az erőt, amelyet eddig mások megvetésére pocsékolt, most a betegség ellen veti latba. Megtanulta becsülni az életet, és tíz körömmel kapaszkodik belé.

A felismerés zavarai
Hazai és nemzetközi felmérések szerint a fiatalok negyede küzd pszichés problémákkal. Ilyenek lehetnek kiskorban az alvászavar, nagyobbaknál a széklet- és vizelet-visszatartási, valamint magatartásproblémák, beszédzavarok, óvodásoknál a figyelemzavar, hiperaktivitás, iskolásoknál pedig az írás, olvasás, számolás zavarai. A fiatalokat gyermekpszichiátriai szakrendelések, nevelési tanácsadók, gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok és iskolapszichológusok segítik, a fekvőbeteg-ellátás azonban súlyos kapacitásbeli problémákkal küzd. A szakemberhiány is jellemző, amit a képzésben bekövetkezett változás, a gyermekpszichiáter-szakvizsga első szakvizsgaként való elismerése (eddig csak a gyermekorvosi vagy pszichiáteri szakvizsgával rendelkezők képezhették magukat tovább egy második szakvizsga keretében gyermekpszichiáterré) remélhetőleg hamarosan megold.

Miről vallanak az egyes betegségek?
Asztma: elfojtott agresszivitás, ki nem élt szabadságvágy.
Allergia: az élettől való félelem, túlzott érzékenység, védekezés.
Fejfájás: görcsös akarat, túlzott érvényesülési vágy, szexuális problémák.
Gyomorhurut: harag, félelem, nem tudom megemészteni a dolgokat.
Köszvény: megmerevedett öntudat, parancsoló viselkedés.
Szívritmuszavar: megbomlott az értelem és érzelem egyensúlya, kiestem a ritmusból.
Nátha: torkig vagyok mindennel.