Olaj a családi tűzfészekre

A távoltartás gyakran csak olaj a tűzre - vélekedik Gáspár Éva, a bántalmazott nők és gyermekek érdekében munkálkodó önsegélyző csoport egyik alapítója. Épp azokon nem segít a jog, akik egy fedél alatt élnek az ütlegelővel. A jogvédők szerint csak akkor érne valamit a törvény, ha azonnal, feltétel nélkül szavatolná a veszélybe került családtagok biztonságát.
Tegyük fel, hogy egy pofonokkal végződő éjszakai balhé után a feleség első útja a rendőrségre vezet. Ám mi lesz azután? Egy felbőszült férfi haragját csak tovább fokozza annak tudata, hogy a párja büntetőügyi feljelentést tett ellene. Márpedig ez a feltétele annak, hogy a bíróság valamivel később - nincs rögzítve, hogy hány nap múlva - elrendelhesse a távoltartást, mely legalább tíz, de legfeljebb harminc napig tarthat. Tovább azért nem, mert a törvényalkotók inkább voltak tekintettel a bántalmazó tulajdonhoz és szabad mozgáshoz való jogára. Még akkor is, ha ez veszélyezteti hozzátartozói életét, testi épségét.
Nem nehéz elképzelni, milyen hangulatban állít majd haza az az agresszív férj, akit egy hónapig nem engedtek az otthona közelébe... Azok a megfélemlített asszonyok tehát, akik egy fedél alatt élnek az őket ütlegelő párjukkal, a legtöbb esetben visszavonják az első kétségbeesésükben tett feljelentést. Így továbbra sincs más választásuk, mint hogy inkább ők maguk meneküljenek a családi tűzfészekből.
A megfélemlített asszonyokat összefogó szervezet úgy véli, a paragrafusok továbbra is a férfiaknak kedveznek. Nem ritka, hogy a bírósági eljáráson azzal érvelnek: a nő provokálta ki a verést békétlen viselkedésével. A sarokba szorított férj ráadásul azzal vág vissza, hogy megkérdőjelezi felesége alkalmasságát a gyereknevelésre, és a kicsik védelembe vételét kéri. Ez annyit tesz, hogy a családgondozók szoros felügyelet alá veszik az anyát, bármikor bekopoghatnak hozzá, ellenőrizhetik. Mivel ez többnyire kitudódik az óvodában, iskolában, ismét csak a vétlen nebulókra vet árnyékot a perpatvar.
A statisztikák szerint minden ötödik nő elszenved élete során családon belüli erőszakot. Ezért fontos a távoltartás lehetősége, melyhez Ausztriában például nem szükséges a bántalmazó segélykérése sem. Elég, ha bejelentést tesznek az aggódó szomszédok vagy járókelők, akik fültanúi a csetepaténak. Nálunk ellenben az a gyakorlat, hogy a rendőr csak akkor lép közbe, ha már vér folyik.

Kit véd a jog?
Míg az Elvált Apák Egyesülete azt sérelmezi, hogy a jog a gyengébb nem oldalán áll, az önsegélyző nők vitatják ezt. Szerintük férfipárti az a tavaly júliustól alkalmazott törvény, amely bűncselekménynek nyilváníthatja, ha az anya megakadályozza a gyermekek és külön élő apjuk kapcsolattartását. Előfordult, hogy az anya azért nem engedte volt párjához a csemetéket, mert ittasnak találta őt. Az apa erre rágalmazási pert indított a nő ellen. Az önsegélyzők tudnak olyan anyáról, akire másfél millió forint bírságot szabott ki a gyámhivatal, mivel akadályozta a kapcsolattartást. A történet morbid fordulatot vett: a havi ötvenezer forintos bírságot azután is automatikusan kiszabták, miután az apa már elhalálozott.

Csapdahelyzetben
- Az ütéseket előbb nekem szánta, de később az engem védelmező tízéves kisfiamnak is jutott belőlük. Nem volt más választásom, mint otthagyni mindent. Az első négy hónapban anyaotthonban laktunk - meséli Gyöngyvér. Két tizenéves gyerekével másfél éve jött el hazulról. Zúzódásokkal, véraláfutásokkal tarkítottan. Jelenleg a munkahelye jóvoltából bérelt szobában élnek. A régi családi fészekben azóta is a férje lakik, akitől három éve hasztalan próbál elválni, mivel semmiben sem tudnak megegyezni. A férje, ahol csak tud, keresztbe tesz neki.
A bíróság nemrégiben hozott egy határozatot, amely szerint Gyöngyvér 15 napon belül fizessen ki 1,8 millió forint lakáshasználati díjat a férjének, annak fejében, hogy a férfi kiköltözik a közös tulajdonú ingatlanból. Később persze a lakás árának felét is törlesztenie kéne a válni szándékozó nőnek. Ám pillanatnyilag azt sem tudja, honnan vegyen majdnem kétmillió forintot...
Gyöngyvér néhány napja végigjárta a bankokat, ám hitel helyett csak sajnálkozó tekinteteket kapott. Ahhoz ugyanis, hogy jelzálogkölcsönt vehessen fel, a tulajdonostárs, azaz a férj aláírása is szükséges. Az apának viszont az az érdeke, hogy minden maradjon a régiben, mivel a lakásra meg a csemetékre is igényt tart.
Rosszul tette, hogy elhagyta az otthonát - ezt mondogatják folyton az ügyvédek Gyöngyvérnek, aki nem lát kiutat a róka fogta csuka helyzetéből. A válófélben levő asszony ugyanakkor másodrendű vádlottja a kiskorú veszélyeztetése miatt folyó büntetőeljárásnak. Azt róják fel neki, hogy miért nem menekítette ki hamarabb a gyerekeit a tettlegességig fajuló családi háborúságból...