Ürömmé tett füstöröm

Úgy tűnik, itt a segítség: az Európai Gyógyszerügynökség nemrég engedélyezte egy, a dohányzásról leszoktató, forradalmian új tabletta forgalmazását az unió országaiban. A receptköteles pirula hatóanyaga az agyban lévő nikotinreceptorokhoz kapcsolódik, ezzel jelentősen csökkenti a dohányzás abbahagyása után jelentkező hiányérzet, illetve a megvonási tünetek kialakulását. Ezáltal a dohányosnak nem vagy sokkal kevésbé fog hiányozni, hogy rágyújtson. Ha a páciens megtéved, és mégis rágyújt, akkor a gyógyszer megakadályozza, hogy az agyba jutó nikotin hatására dopamin szabaduljon fel. A dopamint a szakemberek örömanyagnak is nevezik: dopamin szabadul fel az agyunkban, ha jutalmat kapunk, ha nagyon örülünk valaminek. Az új gyógyszert szedő páciensek viszont nem élik át a korábban tapasztalt nikotinörömöt, és nem esik nekik jól a rágyújtás.
Tudományos vizsgálatokban mintegy négyezer dohányos bevonásával, egy éven át hasonlították össze a szer hatékonyságát és biztonságosságát az addig ismert kezelésekkel. Az eredmény: a naponta kétszer adott gyógyszer segítségével négyszer többen voltak képesek leszokni a dohányzásról, mint a placebót szedők, és kétszer annyian, mint az addig leggyakrabban használt terápiát alkalmazók. Azok közül, akik a 12 hetes kezelés hatására felhagytak a dohányzással, többen maradtak tartósan "füstmentesek" abban az esetben, ha a terápiát újabb 12 hetes gyógyszerszedéssel megerősítették. A gyógyszer várhatóan a jövő év elején már a magyar gyógyszertárakban is kapható lesz.
A leszokás kemény munka, ami jelentős erőfeszítést kíván - de megéri. Ha valaki fél napig nem gyújt rá, a vér szén-monoxid-szintje visszaáll a normál értékre. Két füstmentes nap után a nikotin kiürül a szervezetből, finomodik az ízérzékelés és a szaglás. Két hét után javul a vérkeringés, kilenc hónap elteltével csökken a légszomj és a köhögés.
Minden második dohányzó a szenvedélyével összefüggő betegségben hal meg. A dohányzás ugyanis szinte minden szervet károsít, és számos betegséggel összefüggésbe hozható.
A WHO becslései szerint évente a világon mintegy hárommillióan halnak meg krónikus tüdőbetegségben, például bronchitisben és tüdőtágulásban. Ezek okozzák a dohányzással összefüggő betegségek hatvan százalékát.
Harminc másodpercenként meghal valaki tüdőrákban. A dohányzóknál 22-szer nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál. Férfiaknál a tüdőrák kilencven, nőknél nyolcvan százalékát a dohányzás okozza.
Elváltozásokat okozhat a spermiumokban, és károsíthatja a DNS-t, ami vetéléshez, veleszületett rendellenességekhez vezethet. Impotenciát és terméketlenséget okozhat.
A dohányzás növeli a Buerger-kór kialakulásának kockázatát, ami főként a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek a vérkeringés beszűkülését okozó gyulladása. Kezelés nélkül a szövetek elhalásához és az érintett területek amputációjához vezethet.
A dohányzók hajlamosabbak a fülfertőzés vagy hangos zaj miatti halláscsökkenésre. Háromszor olyan gyakran betegszenek meg középfülgyulladásban, mint a nemdohányzók.
A dohányzás a füstben lévő anyagok miatt sárgára színezi az ujjakat és a fogakat. Emellett korai ráncosodást okoz, mert a nikotin összehúzza a bőrt ellátó apró kapillárisokat.
A dohányzással összefüggő szív- és érrendszeri megbetegedések következtében évente több mint hatszázezren halnak meg a fejlett országokban. A dohányzás növeli a pulzust, a vérnyomást, valamint a magas vérnyomás és az artériaelzáródás kockázatát. Végső soron szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.