Se mák, se máj

Hajdan a gazdag emberek "kiváltságának" tartották a köszvényt, mivel a bőséges táplálkozás kedvez a kór kialakulásának. Az igazság azonban az, hogy az ókor óta ismert betegség a szegényeket sem kerülte el, mivel az éhezés - például manapság a túl szigorú fogyókúra - ugyancsak előidézhet rohamot.
Már a XIX. században felfedezték a doktorok, hogy a vér magas húgysavszintje és a köszvény közt kapcsolat lehet. A húgysav, azaz az urát a fehérjékben található purin emésztésekor kerül a véráramba. A purint a vékonybél sejtjei bontják húgysavra, s normális esetben az urát kétharmad része a vizelettel kiválasztódik, a többit egyszerűen kiizzadjuk. Ha azonban túl sok termelődik belőle vagy ha nem jó a kiválasztás, magas marad a vér húgysavszintje, s ez előbb-utóbb éjszakai rohamot okoz. Később a húgysav kristályosan kicsapódik, s vesekövet okoz vagy lerakódik az ízületekben. Elsőként a láb nagyujján, majd a kéz ujjaiban, a térden, a bokán jönnek létre fájdalmas ízületi csomók, úgynevezett tophusok. A lágyrészekben sajtmasszaszerű képződmények rakódnak le.
E betegséget, mely főleg a korosodó férfiakat és a változó kor után járó nőket támadja, megszüntetni nem lehet, ám karbantartani annál inkább. Sokan nem tudják, hogy a diéta és a gyógyszerek mellett a műtét is segíthet.
- Az ízületek torzulása időben elvégzett sebészeti beavatkozással orvosolható - tudtuk meg Hardy Géza kézsebésztől. A fájdalmas ízületi csomók eltávolítása azért fontos, mert megóvja a pácienst a szenvedéstől, s megakadályozza az ízületek további károsodását. A köszvényesek többnyire halogatják a műtétet, holott már akkor érdemes segítséget kérni, amikor az első ízületi elváltozások megjelennek. Ha ugyanis a helyzet súlyosbodik, megeshet, hogy az egész ujjat el kell távolítani. A sebészeti eljárás évekre panaszmentessé teheti a beteget; persze ha nem tartja be a szigorú diétát, a csomók újra és újra megjelenhetnek.
Egy disznótoros vacsora nagy eséllyel vált ki köszvényes rohamot, hiszen a kolbász és a belsőségekből készült hurka éppúgy szerepel a tiltólistán, akár a húsleves. A köszvényeseknek - akiknek kétharmaduk elhízott - kerülniük kell a purinban gazdag étkeket és az alkoholt. A purin ürítését serkenti a csalántea, naponta 2-3 deciliter Balfi vagy Parádi gyógyvíz is áldásos lehet.
A köszvényesek dolgát nehezíti, hogy sokan közülük érrendszeri betegséggel is küzdenek, ezért a koleszterinszintre is ügyelniük kell. A köszvényben szenvedő például falatozhatna rántottát, ám a tojást az erei védelmében mégis kerülnie kell. A póréhagymával készült lecsós virsli viszont jó választás - csak ne kövesse egy korsó sör, ugyanis annak még az alkoholmentes változata is tilalmas.

Szenvedő hírességek
A históriás könyvek szerint sok híres embert gyötört ez a betegség. Firenze és Toscana XV. századi ura, I. Piero de Medici például olyannyira szenvedett a családjában öröklődő kórtól, hogy a "Köszvényes" ragadványnevet kapta. Nostradamus, a híres középkori jós, aki pestisdoktorként is ténykedett, a rettegett fertőző betegséget ugyan elkerülte, de a köszvényt nem. Az orvos megjövendölte saját halálát is, éppen egy kínzó éjszakai roham után. A magyar uralkodók közül Könyves Kálmánt és Mátyás királyt gyötörte a fájdalmas kór. Az irodalom nagyjai közül Madách Imrét és Ady Endrét látogatták a rohamok, a költő egy verse írásához is felhasználta a betegség metaforáját (Köszvény-ország márciusa).

Tiltott étkek: belsőség, csirkemell, füstölt hús, libahús, kagyló, szardínia, lazac, tonhal, kocsonya, szárazbab, szalonna, földimogyoró, lencse, mák.

Ajánlott ételek: zsírszegény tej, kefir, joghurt, uborka, gabonafélék, burgonya, cékla, káposzta, retek, fehér kenyér.