Aranyalmától a gravitációig

Az alma az egyik legősibb és legszimbolikusabb gyümölcsünk. Nem csupán egészséges táplálék, hanem jelkép is: a tudás, a csábítás, a halhatatlanság, a szerelem és a hatalom szimbóluma. Megjelenik a világ számos mitológiájában, vallásában, irodalmi és művészeti alkotásában. Az alma világnapját október 21-én ünnepeljük.

Családi körHabik Erzsébet2025. 10. 20. hétfő2025. 10. 20.

Kép: 20210911 Csenger Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Csengeri almafesztivált Fotó: Dodó Ferenc DF Kelet-Magyarország KM , Fotó: DODO FERENC

Aranyalmától a gravitációig
20210911 Csenger Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Csengeri almafesztivált Fotó: Dodó Ferenc DF Kelet-Magyarország KM
Fotó: DODO FERENC

Mélyen gyökerezik a különböző kultúrák mitológiájában az alma szimbolikája. Bár sokszor eltérő jelentéssel bír, központi szerepe mindenhol a vágy, a tudás és az isteni hatalom témájához kapcsolódik. A legismertebb alma-motívum a keresztény hagyományban található: az Éden kertjében Éva a „tudás fájának gyümölcsét” adja Ádámnak. „Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” – olvashatjuk a Teremtés könyvében az ember első bűnét. A Biblia valójában nem nevezi meg a gyümölcsöt, ám a latin „malum” szó, amely egyszerre jelent „almát” és „rosszat”, hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati kultúrában az alma váljon a tiltott gyümölcs jelképévé. Ez az értelmezés az emberi kíváncsiság, a tudásvágy és a bűnbeesés allegóriájává tette az almát. 

 

A görög mitológiában az istenek gyümölcse. Aphrodité, a szerelem istennője gyakran almával a kezében jelenik meg. A legismertebb történet a „Párisz ítélete”, amelyben Erisz, a viszály istennője egy „a legszebbnek” feliratú aranyalmát vet a három istennő – Aphrodité, Héra és Athéné – közé, ezzel elindítva a trójai háborút. Az arany­alma itt a szépség, a hatalom és a hiúság szimbólumává válik. Héraklész tizenkét munkájának egyike is az aranyalmák elrablása volt a Heszperiszek kertjéből. Ezek az almák a halhatatlanságot szimbolizálták, s az isteni birodalom egyik legféltettebb kincsei közé tartoztak. 

 

Beleharaptak

Az Apple logója napjaink egyik legismertebb almája. Amikor Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne 1976-ban megalapították a céget, az első emblémájukon Isaac Newton ült egy fa alatt, fölötte pedig egy alma lógott – utalva a gravitáció felfedezésére. Ez a logó azonban túl részletgazdag volt, főleg kicsi méretben. Steve Jobs ezért megbízta a fiatal grafikus Rob Janoffot, hogy készítsen egy modernebb, letisztultabb változatot. Janoff egy almát tervezett, kis harapással a jobb oldalán – ez lett az ikonikus Apple-logó. Jobs kérésére szivárványszínt kapott, hogy barátságosabbnak hasson, és mert az Apple II volt az első személyi számítógép, ami képes volt színes grafikát megjeleníteni. Steve Jobs 1997-ben letisztította a cég arculatát. Az alma megmaradt, de a színek eltűntek. Jött a monokróm változat, fehértől a szürkén át a feketéig, amely azóta is használatban van. 

A skandináv mitológiában Iðunn istennő aranyalmái biztosították az istenek örök ifjúságát. Amikor azokat ellopták, az istenek öregedni kezdtek, ami a gyümölcs életet és fiatalságot adó szerepét hangsúlyozza. A kelta mondavilágban Avalon („az almák szigete”) a halálon túli, örök boldogságot ígérő paradicsom volt, ahol az istenek és hősök lelke békére lel. Az alma ezúttal a túlvilág, az örök élet és a megújulás jelképe. A kínai hagyományban a béke és a harmónia szimbóluma, a perzsa és a török kultúrában pedig a szerelem és a termékenység jelképe – gyakran ajándékozták szerelmi vallomásként vagy eljegyzési szimbólumként. 

A középkorban az uralkodói hatalom jelképeként az „országalma” – egy keresztet tartó aranygömb – az isteni uralom földi megtestesítője lett. A kereszténységben ez Krisztus világ fölötti hatalmát fejezte ki, világi kontextusban pedig a királynak az uralkodáshoz való isteni jogát. A népi hagyomá­nyokban az alma gyakran jövendölésre és mágikus célokra is szolgált. A karácsonyi almavágás például a család egészségét és sze­rencséjét volt hivatott előre jelezni: ha a magház csillag alakú, jó év várható. 

New York, Times Square, The Big Apple
Fotó: Siegfried Layda

 

Különös becenév

New York állam az Egyesült Államok egyik legnagyobb almatermesztő vidéke, ám New York City, azaz a Nagy Alma (Big Apple) mégsem a gyümölcsről kapta közkeletű becenevét. Több feltételezés is járja a név eredetéről, az egyik szerint a gazdasági világválság miatt elszegényedett családok almát árultak az utcán. A másik szóbeszéd egy Eve nevű nőt említ, aki a leghíresebb bordélyházat vitte a városban, és a lányait hívták a vendégek nagy almáknak. Valójában azonban egy sportújságírónak köszönhető a becenév. Az 1920-as években John FitzGerald lóversenyrovatot vezetett egy helyi lapban Around the Big Apple, azaz a „Nagy Alma körül” néven. Az alma kifejezést minden bizonnyal az istállókban dolgozó fiataloktól hallhatta, akkoriban ugyanis az „alma” szó a városban rendezett lóversenyeken nyerhető magas pénzösszegre utalt. A riporternek megtetszett a kifejezés, egyre többet használta cikkeiben, majd a lóversenypályákon kívül is mind ismertebbé vált. Az 1930-as években a New York-i jazz-zenészek már előszeretettel hivatkoztak dalaikban Nagy Almaként a városra, majd az 1970-es években New York vezetősége úgy döntött, érdemes lesz felhasználni a jól csengő becenevet a turizmus fellendítésére. 

A képzőművészetben is gyakran megjelenik vallási jelenetekben az alma motívum, például a bűnbeesés ábrázolásain. Dürer, Cranach és Michelangelo is feldolgozta e témát. Az irodalomban is sokrétű az alma szimbolikája: Goethe Faust­jában a tudás és a kísértés allegóriájaként jelenik meg; Tolsztoj Anna Kareninájában az egyszerű élet és a természetesség jelképe; míg Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című művében az emberi tudás gyümölcseként kap szerepet. A népmesékben pedig gyakran mágikus tárgy: gondoljunk csak Hófehérke mérgezett almájára, vagy az „aranyalma” mesékre, amelyekben a hős próbára tételét és megdicsőülését jel­képezi. 

Tudta?

∗ Az alma eredetileg Közép-Ázsiá­ból, a mai Kazahsztán területéről származik. Almaty vá­­ros neve (jelentése: „az almák földje”) is erre utal. 

∗ Összesen mintegy 7500 különböző almafajta létezik a Földön. 

∗ Az almatermesztéssel foglalkozó tudományág neve pomológia. 

∗ Minden idők legnagyobb almája közel két kilót nyomott és a japán Chisato Iwasaki ter­mesztette Hirosaki városában 2005-ben. 

A mindennapi életben az alma máig a természetesség, az egészség és a mértékletesség jelképe. A közmondás – „Naponta egy alma az orvost távol tartja” – az alma tápláló és gyógyító erejét hangsúlyozza. 

Az alma tehát sokkal több, mint egy gyümölcs – kultúránk egyik legősibb szimbóluma, amely az emberi lét alapvető kérdéseit testesíti meg: a tudásvágyat, a csábítást, az élet körforgását és az isteni rendhez való viszonyt. 

Ünnepek világszerte

Az alma világnapját először 1990-ben rendezték meg az Egyesült Királyságban. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, a hagyományos gyümölcsfajták védelmére, valamint az almatermesztés kulturális és közösségi értékére. Az esemény mára nemzetközi mozgalommá nőtt: számos országban – köztük Magyarországon is – tartanak ilyenkor rendezvényeket, iskolai programokat, gasztronómiai eseményeket, vásárokat és kóstolókat. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!