Mire elég a diploma?
Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatásba. A továbbtanulás előtt állók számára a kérdés már nem az, hogy kell-e diploma, hanem, hogy milyen és mire elég valójában. Vajon mennyit ér ma egy oklevél a gyorsan változó gazdaságban, ahol egyre gyakrabban a készségek és a tapasztalat számítanak?
Kép: A diploma ma is érték, a kérdés az, hogy a gyorsan változó világban mit érdemes tanulni
Magyarországon közel 330 ezer hallgató tanul jelenleg a felsőoktatásban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, és a friss diplomások mintegy 90 százaléka rövid időn belül el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. Mindez jól mutatja: a diploma ma is érték. A kérdés inkább az, hogy egy gyorsan változó, technológiától vezérelt világban mit érdemes tanulni, és hogyan lehet jól dönteni már a pályaválasztás elején.
Amerikai felmérések szerint a középiskolások és egyetemisták 20–50 százaléka bizonytalan abban, hogy milyen pályát szeretne választani, és ez az arány nálunk sem alacsonyabb. A jó hír azonban az, hogy a döntés tétje ma már kisebb, mint korábban. A technológiai változások miatt felgyorsult világban a diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz – nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert – írja a HR Portál.
Azoknak, akik szeptembertől szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat, már csak néhány napjuk maradt a jelentkezés beadásáig. Számukra különösen fontos, hogy tudatosan mérlegeljék a döntésüket. Az első lépés a célok tisztázása. Nem mindegy, hogy valaki számára a munka és a magánélet egyensúlya, a folyamatos szakmai fejlődés, a gyors karrier vagy éppen a biztos jövedelem a fontosabb. Ugyanígy érdemes végiggondolni azt is, hogy mennyire számít az önmegvalósítás, és milyen szerepet játszik a döntésben a családi hagyomány: például egy orvosdinasztia esetében valóban belső motivációról van-e szó, vagy inkább külső elvárásról.
A személyiség és az adottságok reális felmérése szintén kulcsfontosságú. Akik nehezen kommunikálnak vagy nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, valószínűleg nem a tanári vagy kommunikációs pályán érzik majd jól magukat. Ezzel szemben azok, akik precízek, szeretik a számokat és az elemzést, könnyebben találhatják meg a helyüket gazdasági vagy műszaki területen.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaerőpiac jövőjét sem. A mesterséges intelligencia térnyerése miatt becslések szerint öt–tíz éven belül számos szakma átalakul vagy akár teljesen meg is szűnik, egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85 százaléka ma még nem is létezik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak konkrét szakmákban, hanem rugalmas, jól átvihető készségekben is érdemes gondolkodni.
Ha az irány már körvonalazódott, következhet az intézmény kiválasztása. Hazai felmérések alapján továbbra is az egyetem és az adott szak elismertsége a legfontosabb szempont, de a földrajzi elhelyezkedés, a megélhetési költségek, valamint az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés kérdése sem elhanyagolható. Ugyancsak lényeges, hogy van-e lehetőség a tanulás melletti munkavállalásra: a Diploma Pályakövetési Rendszer 2024-es adatai szerint a friss diplomások 77 százaléka már hallgatóként is dolgozott, ami nemcsak anyagi szempontból, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzés miatt is meghatározó.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint ma már a munkáltatók nem csupán elméleti tudást várnak el a friss diplomásoktól. Egyre fontosabb a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapjainak ismerete, a kommunikációs készség és az élethosszig tartó tanulás iránti nyitottság.
Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat – magyarázza az elnök.
Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, sokkal inkább egy kiindulópont. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, alkalmazkodni, tanulni – és szükség esetén újrakezdeni is.
Hiányzó tehetségek
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár friss videóüzenetében hangsúlyozta: ma gyorsabban és magasabb bérrel lehet elhelyezkedni diplomával, mint valaha. Kiemelte, hogy a felsőoktatás nem pusztán tanulmányok sorozata, hanem hosszú, sokszor nehéz út, amely kitartást és komoly erőfeszítést igényel. Ennek támogatására indította el a kormány a 28 milliárd forintos pályázati programot, amelynek célja, hogy minden hallgató megkapja a tanulmányai befejezéséhez szükséges segítséget. Az államtitkár szerint a diploma munkaerőpiaci értéke továbbra is kiemelkedő, hiszen egy végzettséggel átlagosan 42 nap alatt lehet elhelyezkedni, és másfélszeres bérszorzót jelent. A kormány célja, hogy minden fiatal, aki felsőoktatási tanulmányokat kezd, azokat sikeresen be is fejezze, és ne anyagi vagy szociális okok miatt maradjon ki a rendszerből.
A diploma azonban önmagában kevés egy jó álláshoz. A vállalatok ma már nem csupán szakmai tudást, hanem speciális személyes készségeket és kompetenciákat is keresnek a munkavállalókban. A WHC HR-szolgáltató és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint a digitalizáció és a zöldátállás korában a tehetség fogalma átértékelődött. A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon című tanulmányuk szerint a hazai cégek 73 százaléka tehetséghiánnyal küzd. Ez nem csupán a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiányát jelenti, hanem a kreativitás, az autonóm gondolkodás és az innovatív szemlélet hiányát is. A legfontosabb alapkészségnek az analitikus gondolkodás számít, amit szorosan követ a kreativitás. Kulcsfontosságúvá vált a komplex problémamegoldó képesség, a rugalmasság és az agilitás. Emellett a legkeresettebb személyes kompetenciák, azaz „puha készségek” (soft skills) között szerepel az együttműködés és a csapatmunka, a megbízhatóság és az alkalmazkodóképesség – olvasható a haszon.hu cikkében. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a munkáltatók 68 százaléka fontosnak tartja a felsőfokú végzettséget, ugyanakkor csupán 37 százalékuk gondolja úgy, hogy az egyetem valóban felkészít a munkaerőpiacra. A cégek többsége szerint a munkatapasztalat legalább olyan értékes, mint a végzettség, ezért felértékelődnek a gyakornoki programok és a releváns szakmai múlt. Az álláskeresők számára mindez azt jelenti, hogy a legjobb esélyt azoknak kínálja a piac, akik egyszerre tudják felmutatni a végzettséget, a tapasztalatot és a gyakorlati tudást.
