Hogy készüljünk fel a repülős utakra?

A fülünk például a legrövidebb repülőutat is „rossz néven veszi". Fel- és leszálláskor ugyanis a repülőgép belsejében hirtelen megnő vagy lecsökken a légnyomás, ennek következtében az Eustach-kürtnek – ami a fület a garattal, a szájüreggel köti össze – a szokottnál sokkal gyorsabban kell kiegyenlíteni a belső és a külső nyomás közötti különbséget. Ha egészségesek vagyunk, azaz akadálytalan az átjárás a fül szerveiben, kisebb kellemetlenségekkel megússzuk ezeket a manővereket. Ilyenkor csak annyit érzünk, hogy pattog a fülünk, esetleg zúgást, csengést is hallunk. Ezek a tünetek mérsékelhetők, ha a le- és felszállás során végig nagyokat nyelünk, cukrot szopogatunk, vagy rágógumit rágunk, mutatóujjunkkal óvatosan megnyomkodjuk a fül külső részét – tanácsolja a házi­patika.com. 

Ha a fülzúgás, hallásproblémák, esetleg szédülés tartósan megmarad, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Aki náthásan, felső légúti fertőzéssel, arcüreggyulladással vagy allergiás állapotban száll repülőre, mindenképpen vigyen magával az orrjáratokat tisztító sprayt vagy hasonló hatású gyógyszert, és ezt alkalmazza már a felszállás előtt legalább egy fél órával. Ha ugyanis bármilyen okból duzzadt, váladékos az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyája, a légnyomáskülönbség kiegyenlítése csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megy végbe. 

A hosszú utazás növeli a vérrögképződés, a trombózis kialakulásának kockázatát is. Gyakori panasz, különösen a tengerentúli járatokon, hogy megdagad az utasok lába, ödéma alakul ki a bokájukon. A jelenség forrása a mozgásszegénység és a különböző kényszertartások. Mivel hosszabb utazás során általában kevés lehetőségünk adódik lábaink kinyújtására, mozgatására, a lokális véráramlási körülmények kedvezőtlenné válnak. A lábak hajlított helyzete miatt a vénák megtörnek, az akadálymentes vérátáramlás nehezítettsége, a vér „örvénylése” (turbulencia) alakul ki – írja a WEBbeteg.

A hosszú ideig tartó ülő pozíció miatt­ az izommunka pumpáló hatása is elmarad. A vér áramlásának lassulása pedig trombózis kialakulására hajlamosít. Ezért ma már a légitársaságok is fölhívják az utasok figyelmét, hogy minél többször mozgassák meg végtagjaikat, s a lehetőségekhez képest járkáljanak a fedélzeten. Aki korábban már átesett valamilyen trombózison, vagy tud erre való hajlamáról, az feltétlenül kérje ki orvosa tanácsát. 

A keringési betegségekben szenvedőket is jobban megviseli a repülés az átlagosnál. A szakértők szerint nem ajánlatos gépre szállnia annak, akinek a megelőző három hétben bármilyen enyhe szívrohama volt. A szív- vagy keringési panaszok miatt gyógyszereket szedőknek azt tanácsolják, hogy készítsenek egy áttekinthető feljegyzést arról, mikor és milyen mennyiségben, milyen gyógyszert szednek. Ez a lista egy esetleges rosszullét esetén fontos segítség lehet az elsősegélynyújtók számára. 

Merev gipszkötéssel sem ajánlatos repülni, ez ugyanis fájdalmasan és veszélyesen elszorítja az utazás során megdagadó végtagokat. A nem tökéletesen begyógyult műtéti hegek is kockázatosak, mivel a légnyomásváltozás miatt a szervezetünkben keletkező gázok a műtött területen komplikációt okozhatnak. Általános szabály, hogy friss műtéti sebbel, bármilyen pici is, csak a műtétet követő nyolcadik napon szabad gépre szállni. Ugyanez érvényes a törésekre is. 
Különös gondossággal készüljenek a repülőútra az inzulinos cukorbetegek, ha nagyobb távolságra utaznak. Szervezetük anyagcseréje könnyebben kibillen, ezért vigyenek magukkal egy nyakban vagy csuklón hordható jelzést arról, hogy cukorbetegek, legyen náluk az orvosi diagnózis. Ez utóbbira különösen szükség lehet, akkor, ha injekciós tűt használnak az inzulin beadásához. A szigorú biztonsági intézkedések miatt ugyanis a repülőtereken igazolni kell, hogy orvosi utasításra viszi magával a beteg a fedélzetre az inzulinadagolót. A repülőgépekben rendkívül alacsony a páratartalom, ami a hosszabb út során észrevétlenül folyadékveszteséget okoz az utasoknál, ha nem isznak eleget. Ásványvíz vagy gyümölcslé fogyasztása ajánlott, még akkor is, ha nem érzünk szomjúságot. 

Általánosságban azonban elmondható, hogy egy egészséges embernek nem kell különösebben aggódnia, számára a repülés nem jelent komolyabb veszélyt.