Lesben állva várnak

– Engedje meg, hogy egy személyes példával éljek: kora márciusban kint sétáltunk a gyerekekkel az erdőben, és hármójuk bőrén négy kullancsot találtunk.

– Tavasszal a híradások az enyhe telekre vezették vissza a nagyobb előfordulási arányt, azonban a jelenség ennél összetettebb. Arról van szó, hogy kitolódik a vegetációs­ időszak: jóval előrébb jár a természet, korábban felélednek a növények, velük együtt a rágcsálók, a kullancsok egyik legfőbb hordozói, és ősszel is tovább maradnak aktívak a paraziták. A hosszabb ideig tartó, esetenként gyakoribb megjelenésük régiónként eltérhet. A klíma átalakulásával például az Alföldön csökkenhet a hazánkban jellemző őshonos kullancsfajták előfordulása.

– Manapság nemcsak az erdőben, de városi környezetben is gyakrabban találkozhatunk velük. Miért?

– Egyre nagyobb számban alkalmazkodnak a vadállatok az emberi településekhez: madarak, rókák, sünök, nyestek, és még sorolhatnánk. Az állományuk gyarapszik, így az általuk szállított kullancsoké is. Az állatvilág mindhárom fejlődési stádiumukban – lárva-, nimfa-, felnőttállapot – remek táplálkozási lehetőséget kínál. Míg a városokban kialakuló hőszigetjelenség (párás, melegebb környezet) kedvezően befolyásolja az elterjedésüket.

– Olvastam, hogy évi több ezer esetben diagnosztizálnak Lyme-kórt. Mitől függ a fertőző kullancsok számának alakulása?

– Régiónként eltérő és időben gyorsan változik ez az arány. A kullancsok kétféleképpen kaphatnak meg kórokozókat: az anyakullancstól vagy fertőzött gazdaállattól, véráramon keresztül. Életük során egyszer szaporodnak, akkor több ezer lárva kelhet ki a lerakott tojásokból. Tehát a fertőzött egyedek száma egy nap alatt ennyivel megugorhat. Egyébként a legismertebb betegségen túl hordozhatnak enyhébb lefolyású, például bőrkiütést okozó fertőzéseket is. Az emberi bőrbe kilencven százalékban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fúrja be magát. Míg például a kutyakullancsként is emlegetett Dermacentor leginkább a négylábú jószágokban fordul elő, bár a hajas fejbőrbe is gyakran belemásznak.

– Minek tulajdonítható a Hya­lom­ma nemzetség eredendően Dél-Euró­pá­ban, Afrikában és Közép-Ázsiában honos fajainak hazai fel­tű­né­se?

– Ezek a tőlünk délebbi területeken őshonos kullancsok, amelyek megjelenését 2021 óta követjük nyomon, vándormadarak segítségével terjednek. A gond az, hogy globális felmelegedés hatására két faj, a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes egyre nagyobb eséllyel élnek túl, és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Egy stabil populáció létrejötte jelenti az igazi veszélyt. A Balaton északi partján és Kecskemét környékén állattartó telepek közelében észlelték ezeknek a fajoknak a megjelenését. A kifejlett példányokat jellemzően nagyobb testű jószágokon: lovakon, szarvasmarhákon, bivalyokon, szamarakon találták meg.

– Miért ad aggodalomra okot a jelenlétük?

– Bár ilyen egyedre hazánkban még nem bukkantunk, de ezek a fajok hordozhatják a fejfájással, lázzal, ízületi fájdalmakkal kezdődő, majd súlyosabb esetben vérzéses tünetekkel és akár halállal járó betegség, a krími-kongói vérzéses láz kórokozóját. Jellemzően nagyobbak, a markáns tulajdonságaik miatt – sötét test, fekete pajzs, csíkos, sávozott lábak – jól észrevehetők. A hazai fajták a maximum másfél méteres aljnövényzetben, a fűszálak végén várnak az elhaladó állatra emberre. A Hya­lomma, neve üvegszeműt jelent, vadászkullancs: kiszemeli az áldozatot, és több méteren keresztül képes szaladni utána. Bármilyen fajjal is találkozunk, távolítsuk el minél hamarabb. Igyekezzünk nem összenyomni, a bőrfelülethez minél közelebb fogjuk meg csipesszel vagy körömmel.

– Kutatóként milyen gyűjtési módszerrel dolgoznak?

– Zászlózással: botra vagy nyélre feltűzünk egy egy négyzetméteres kordbársony anyagot. Ahogy ezzel végigsimítjuk az aljnövényzetet, a kullancsok úgy észlelik, mintha állat haladna el mellettük, és rátapadnak. Innen csipesszel szedjük le őket. Laboros vizsgálat során meghatározzuk faj szerint, hogy hím/nőstény egyedet találtunk-e, illetve, hogy milyen stá­dium­ban van. Ezek alapján tudunk következtetéseket levonni, miként változik a fajok aránya, mennyisége. Havonta kétszer végzünk terepmunkát a fővárosban: a Normafánál, a Gellért-hegyen, a Népligetben, az Óbudai-szigeten, a Margit-szigeten, a Fiumei úti, illetve a Farkasréti temetőben, s rendszeresen gyűjtünk a Pilisben is.

– Ötödik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kullancsfigyelő programja, mit lehet tudni róla?

– A közösségi kutatással gyűjtött adatok alapján folyamatosan vizsgáljuk a nem honos kullancsokat. A projekt indítása óta több mint ezer lakossági bejelentés érkezett a kullancsfigyelő csapatához, az így kapott példányokat nagyrészt hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. Pár év alatt 19 Hyalomma kullancsot gyűjtöttünk be. Idén tavasztól a beküldést segíti a PragmaTick mobiltelefonos alkalmazás is, amely iOS és Android operációs rendszeren is elérhető. Az információkat követve a talált példányokat el tudjuk helyezni térképen, az esetlegesen beküldött parazitákból pedig kórokozó-kimutatást tudunk végezni. A terjedésüket, viselkedésük változását ezek alapján is igyekszünk minél pontosabban előrejelezni.