Nem lehet tabutéma!

A betegség hosszú éveken át erős görcsöket, rendszertelen vérzést, fáradtságot és álmatlan éjszakákat okozott Barbarának. Bár sokáig úgy hitte, hogy ez minden nő életének természetes velejárója, végül mégis szakemberhez fordult. 

„Évente jártam nőgyógyászati vizsgálatra, és abban a hitben éltem, hogy ha endometriózisom lenne, azt már korábban megállapították volna. Azonban megtudtam, hogy az endometriózis nem mutatható ki általános nőgyógyászati vizsgálatokkal” – osztja meg bejegyzésében. 

Valóban, a diagnózis felállítása rendkívül nehéz, hiszen a tünetek könnyen összekeverhetők más betegségek jeleivel, például az ir­ri­tá­bilisbél-szindrómával vagy a kismedencei gyulladással. Gyakran előfordul, hogy az érintett nők éveken át orvostól orvosig vándorolnak, miközben nem kapnak megnyugtató válaszokat panaszaikra. Ez az egyik oka annak, hogy világszerte átlagosan hét év telik el az első panaszok megjelenésétől a diagnózisig. A hagyományos ultrahangvizsgálat gyakran nem fedi fel a tünetek okát, a betegség ugyanis rejtőzködő. Endometriózis gyanúja esetén a biztos felismeréshez többnyire la­pa­rosz­kópiás vizsgálat szükséges, mert ez a módszer közvetlen betekintést enged a hasüregbe. 

Az endometriózis lényege, hogy a méhnyálkahártyához hasonló szövet, az endometrium a méhen kívül, például a petefészkeken, a hashártyán vagy a belek falán is megtelepszik. Ez a szövet a hormonális ciklus hatására ugyanúgy viselkedik, mint a méh belsejében: megvastagszik, bevérzik, majd gyulladást, cisztákat és összenövéseket okoz. Nem véletlen, hogy a betegeknél gyakran erős görcsök, tartós kismedencei fájdalom, puffadás, fáradtságérzés vagy éppen meddőség jelentkezik. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon minden tizedik termékeny korú nő érintett. Kialakulásának oka egyelőre nem ismert. Feltételezik, hogy a méhnyálkahártya sejtjei a szervezeten belül más helyekre is eljuthatnak. Normál esetben az immunrendszer megakadályozza ezek megtapadását és szaporodását, de legyengült védekezőképesség mellett a sejtek növekedésnek indulhatnak, ami a betegség kialakulásához vezet – tájékoztat az Origo cikke. 

Palvin Barbara története jól mutatja, hogy a fájdalmat nem kell és nem is szabad természetesnek tekinteni. Gyakori tévhit ugyanis, hogy az erős menstruációs görcs a ciklus velejárója, emiatt azonban sok nő későn fordul orvoshoz, és nem kap időben megfelelő ellátást. Bár a betegség jelenleg nem gyógyítható teljesen, de célzott vizsgálatokkal és személyre szabott terápiával jelentősen javítható az érintettek életminősége. Enyhébb esetekben a hormonális terápia – például a fogamzásgátlók vagy a progesztogének – mérsékelhetik a tüneteket, de a mindennapokat megkeserítő panaszokra a fájdalomcsillapítás is kulcsfontosságú. Súlyosabb esetekben a laparosz­kó­pos endometriózis-műtét jelenthet megoldást, amely során a gócokat eltávolítják, és ezzel sokszor tartós javulás érhető el. A beavatkozás után rendszerint hormonkezelés szükséges, hogy csökkentsék a kiújulás kockázatát. 

Az endometriózis – akárcsak a menstruáció vagy egyéb, nőket érintő problémák – sokszor tabusított témák. Barbara az Instagram-oldalán arról is beszámolt, mennyire fontos volt számára a gyógyulás, és hogy a beavatkozás után ismét teljes életet élhet. Nyilvános megszólalása azért is különösen fontos, mert segít felhívni a figyelmet egy olyan betegségre, amit gyakran félrediagnosztizálnak, vagy éppen női hisztinek minősítenek.