Potyautasok a fán

A Nottingham Trent University kutatói évek óta vizsgálják a jelenséget. A fenyőkön megtapadó pollenek és penészgombák az arra érzékenyeknél náthaszerű panaszokat válthatnak ki: orrdugulást, tüsszögést, szemirritációt, köhögést vagy akár asztmás tünetek felerősödését. A szakértők szerint egyetlen fa számos penészgombafaj élőhelye lehet. Felmérések kimutatták, hogy a fa beállítását követően napok alatt többszörösére nőhet a levegőben lévő spórák mennyisége – a meleg, párás lakás ugyanis kiváló környezet számukra. A gombák mellett azonban más „albérlők” is érkezhetnek. A fenyőkben telelnek át olyan apró ízeltlábúak, mint a pókok, atkák, levéltetvek, molyok, kéregtetvek és akár kullancsok is. Ezek a hidegben mozdulatlanul várják a tavaszt, ám szobahőmérsékleten gyorsan felébrednek. Többségük ártalmatlan, és táplálék hiányában hamar elpusztulnak. 

A rovarok mellett előfordulhatnak különös, dió nagyságú növedékek is a tűlevelek között: ezek valójában imádkozósáska-petecsomók, amelyek akár több száz lárvát rejthetnek. Ha ilyet találunk, elég az érintett ágat levágni és a kertbe helyezni, ahol tavasszal kikelhetnek. 

A fát ezért célszerű még a lakás előtt jól megrázni, megvizsgálni, nem látni-e rajta gubókat. Érdemes pár órára vagy egy éjszakára a fenyőt a garázsba vagy egy fedett, melegebb kültéri helyre tenni, ahol a rejtett rovarok még a beköltöztetés előtt felébrednek és lemásznak róla. Akik érzékenyek az allergénekre, választhatnak olyan fenyőfajtát is, amely kevesebb problémát okoz: a duglászfenyő például kevesebb allergént hordoz, mint a luc vagy az ezüstfenyő. Alternatívaként pedig – bár nem adja vissza teljesen az élő fa hangulatát – a műfenyő teljes mértékben kizárja a biológiai kockázatokat. A karácsonyfa tehát továbbra is marad az ünnep dísze, csak érdemes tudni: az illat és a hangulat mellett olykor néhány apró, hívatlan vendég is érkezik vele.