Jár a tisztelet és a méltóság

Minden, működési engedéllyel rendelkező bentlakásos szociá­lis intézményben lakót (az 1993. évi III. törvény szabályozta módon) ugyanazok az alapvető emberi jogok, a szociális törvényben szereplő általános és speciális ellátotti jogok illetnek meg. A fenntartótól – állami, egyházi vagy magánkézben lévő idősek otthona – függően eltérhet a szolgáltatás hozzáférhetősége, minősége, de az ellátotti jogok nem sérülhetnek. Ezek érvényesítése érdekében, mi­előtt bármely intézmény mellett döntünk, meg kell győződni arról, hogy az rendelkezik-e működési en­­gedéllyel – a Szociális Ágazati Portálon tudjuk ellenőrizni, vagy információt kérhetünk a területileg illetékes ellátottjogi képviselőtől is. 

Beköltözéskor az intézmény írásos megállapodást köt az ellátást igénybe vevő idős emberrel. A szerződésnek az érvényes jogszabályokkal összhangban kell lennie, illetve kötelezően meg kell határoznia a nyújtott szolgáltatások bizonyos elemeit, például a 24 órás felügyelet mellett az ápolási, gondozási feladatok ellátását, napi ötszöri étkezést és így tovább. Ezek tartalma azonban intézményenként eltérő lehet. 

– Sok megkeresést kapunk, hogy a szerződés tartalmát nem tudják értelmezni. Azt javasoljuk, hogy aláírás előtt kérjék el a dokumentumot, vigyék haza, olvassák el, mert akkor van idejük értelmezni, kérdéseket megfogalmazni azzal kapcsolatban. Nem biztos, hogy egyértelmű egy idős ember számára, mit jelent a gondozási szükséglet, a költőpénz és hasonló jogi kifejezések, amelyek tartalmát mind előre tisztázni kell az intézménnyel. Amennyiben az írásos megállapodás nem fejti ki egyértelműen a térítésköteles szolgáltatások körét, és azt nem tartalmazza a házirend sem, az igénybevételükért pluszköltséget nem számolhatnak fel – igazít el a szabályok között Filotásné Ugrics Katalin ellátottjogi referens. 

– A szabadságra vonatkozó térítési díj esetén érdemes tudni, hogy az időskorú bármennyi napot távol tölthet az otthontól, de egy éven belül hatvan napra fizethet kedvezményes díjat, a teljes ellátási díj 20 százalékát. Ugyanez vonatkozik a kórházi kezelés idejére, amikor 40 százalékos kedvezményes ágyfenntartási díjat kell fizetni, hasonlóképpen hatvan napig terjedően – ragad ki egy olyan esetet, amivel kapcsolatban többször felmerül kérdés. 

– A szerződésnek vagy a házirendnek tisztáznia kell a családdal való kapcsolattartás módját. A cél mindenkor az, hogy ennek lehetősége minél szélesebb körben megadasson a lakó mentális jólléte érdekében. Meg kell jelölni egy kapcsolattartó személyt, akit az intézmény köteles tájékoztatni, ha a hozzátartozójának bármely problémája adódik, az egészségügyi állapotában változás történik. Kórházba kerülés esetén az intézmény a kapcsolattartó hozzátartozót értesíti. Előfordulhat, hogy a kórház a kapcsolattartót értesíti ki a halálesetről, ebben az esetben neki kell tájékoztatni az otthont. A haláleset bekövetkeztéről az intézménynek haladéktalanul tájékoztatnia kell a kapcsolattartót, ha az az otthonban történik, vagy ha a kórház kiértesíti az intézményt – mondja a szakember. 

Az otthon a kapcsolattartónak adhat információt a bent lakó hozzátartozóról. De más személy (például az idős ember többi gyereke) is érdeklődhet szerette hogyléte felől. Ha elakadás történik, az ellátottjogi képviselő ebben is tud segíteni. Azonban ha a lakó kifejezetten kéri, hogy bizonyos családtagjai, rokonai ne látogassák, azt az érintetteknek és az intézménynek tiszteletben kell tartania. 

Az orvosi ellátással kapcsolatban minden ugyanúgy zajlik az intézmény falain belül, akár azon kívül. Például meg van jelölve, mely napokon rendel a háziorvos, akihez rendelési időben lehet érkezni. A cselekvőképes idős embert megilleti az egészségügyi dokumentációja, ő rendelkezhet vele. Fontos azonban, hogy az otthon egy esetleges kórházi tartózkodást követően ismerje az ellátott egészségügyi dokumentációjának tartalmát, mert például a gyógyszerellátásról, a kontrollvizsgálat időpontjáról ebből tudnak tájékozódni. A személyes okmányoknál két lehetőség adódik: az illető vagy leadja az otthonban és ott központilag megőrzik, vagy magánál tartja azokat. 

– A gondozással kapcsolatban merül fel a legtöbb probléma – hangsúlyozza Filotásné Ug­rics Katalin, és példákat is említ: – Milyen körülmények között fürdetik az időseket? Emberi méltóságukat tiszteletben tartva? A tusfürdőjét, samponját más részére is felhasználják-e, saját ágyneműjét húzzák-e fel vagy azt másnak adják? Három pelenka jár egy idős embernek naponta, de gyakori szívszorító eset, amikor a hozzátartozó azt tapasztalja a látogatás alkalmával, hogy nem tették tisztába a szerettét. Ilyenkor azt jelezzük az intézmény felé. 

– Az adott otthonban gyorsan fel lehet mérni, mennyire humánus, készséges az ott dolgozók hozzáállása. Sok panasz érkezik hozzánk a fekvőbeteg emberek ellátásával kapcsolatban, akik a legkiszolgáltatottabbak. Elsősorban azt szoktuk javasolni, hogy jelezzék az otthon vezetője felé tisztelettel, emberi hangnemben a kérést, problémát. Sajnos előfordul, hogy a kedves szó is úgy hat, hogy sérelme származik belőle a bent lakónak. Ez esetben szintén tud segíteni a betegjogi képviselő, aki kérheti az illetékes kormányhivatalnál vizsgálat indítását. Az intézmények közötti váltásra kevesebb lehetőség adódik, mert hosszúak a várólisták. Az ilyen jellegű döntés meghozatala előtt lehetőség szerint legyünk tekintettel az idős ember kéréseire is – mondja a szakember, aki biztat mindenkit, hogy forduljunk hozzájuk bizalommal az ellátotti jogokat érintő problémával.