Rejtett ok a fájdalom mögött
A 2026-os endometriózis-világnap eseményeit március végén rendezik meg Budapesten, a Női Egészségért Alapítvány szervezésében. Az endometriózis egy gyakori, de aluldiagnosztizált nőgyógyászati betegség. Az előfordulása Magyarországon és világszerte hasonló arányokat mutat.
Kép: Az endometriózist általában laparoszkópiával műtik, olykor pedig nyitott hasi műtét válhat szükségessé
Hazánkban becslések szerint több mint kétszázezer nő él együtt a sokáig rejtve maradó, mégis komoly életminőség-romlást okozó betegséggel. Az endometriózis világszerte a fogamzóképes korú nők akár tíz százalékát is érintheti, mégis gyakran évek telnek el a tünetek megjelenése és a pontos diagnózis felállítása között.
Ahhoz, hogy megértsük a betegséget, érdemes röviden áttekinteni a női szervezet egyik alapvető folyamatát. A méh belső falát borító nyálkahártyát endometriumnak nevezzük. Ez a szövet minden menstruációs ciklus során megvastagszik, hogy ideális környezetet biztosítson egy esetleges megtermékenyített petesejt számára. Ha a megtermékenyítés nem következik be, a nyálkahártya leválik, és menstruáció formájában távozik a szervezetből.
Endometriózis esetén azonban ez a szövet nemcsak a méhen belül, hanem azon kívül is megjelenik. Leggyakrabban a kismedence területén, például a petefészkeken, a petevezetékeken vagy a méhet rögzítő szalagokon található meg, de előfordulhat a hashártyán, sőt ritkább esetekben egészen szokatlan helyeken is. A probléma abból adódik, hogy ez a „kóbor” méhnyálkahártya ugyanúgy reagál a hormonális változásokra, mint a méhen belüli, ám nincs lehetősége kiürülni a szervezetből. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és fájdalmas ciszták alakulhatnak ki.
A betegség egyik legjellemzőbb tünete a rendkívül erős menstruációs fájdalom, amely sokszor a hasba vagy a deréktájba sugárzik. Emellett gyakori a fájdalom az intim együttlétek során, valamint a menstruációhoz kapcsolódó emésztőrendszeri panaszok, például hasmenés vagy székrekedés. Sok érintett számol be tartós fáradtságról, kimerültségről is, ami tovább rontja a mindennapi életminőséget.
A tudomány jelenlegi állása szerint az endometriózis pontos oka nem ismert. Több elmélet is létezik: egyesek szerint a menstruációs vér visszaáramlása során a sejtek a hasüregbe kerülhetnek, mások a vér- vagy nyirokrendszer szerepét hangsúlyozzák. Felmerül az is, hogy műtéti beavatkozások során a méhnyálkahártya sejtjei „áttelepülhetnek” más területekre. Emellett genetikai tényezők is közrejátszhatnak, hiszen a betegség bizonyos családokban halmozottan fordul elő. Vannak ismert kockázati tényezők is. Ilyen például a korai, 11 éves kor előtti első menstruáció, a rövid ciklusok vagy az elhúzódó, erős vérzés. Ugyanakkor bizonyos körülmények – például a terhesség, a szoptatás vagy a későbbi első menstruáció – csökkenthetik a kialakulás esélyét. Mindezek ellenére az endometriózis úgynevezett idiopátiás betegség, vagyis nincs egyetlen, egyértelmű oka, és biztos megelőzési mód sem ismert.
A kórkép nemcsak fájdalmat okoz, hanem a termékenységet is befolyásolhatja: a meddőséggel küzdő nők jelentős részénél kimutatható. Éppen ezért különösen fontos lenne a korai felismerés, ami azonban ma még komoly kihívást jelent. A tünetek sokfélék és könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, így a diagnózis gyakran késik. Jelenleg sok esetben csak műtéti, úgynevezett laparoszkópos vizsgálattal lehet teljes bizonyossággal kimondani a betegség fennállását.
A kutatók ezért intenzíven dolgoznak olyan új módszereken, amelyek egyszerűbbé és gyorsabbá tehetik a felismerést – írja a weborvos. Különösen ígéretesek azok a vizsgálatok, amelyek a vérben található biomarkerekre, például mikroRNS-ekre fókuszálnak. Ezek apró molekulák, amelyek a génműködés szabályozásában játszanak szerepet, és bizonyos mintázataik összefügghetnek az endometriózis jelenlétével. A jövőben akár egy egyszerű vérvizsgálat is elegendő lehet a betegség korai kimutatásához.
A szakemberek szerint a legjobb eredményt a különböző diagnosztikai eszközök kombinációja hozhatja: a tünetek gondos értékelése, a hormonális és molekuláris vizsgálatok, valamint a képalkotó eljárások együtt segíthetnek abban, hogy az endometriózis felismerése gyorsabbá és pontosabbá váljon. Ez pedig nemcsak a fájdalom csökkentése, hanem a termékenység megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú lehet az érintett nők számára.
Több mint emésztési gond
A bélendometriózis akkor alakul ki, amikor a méhnyálkahártyához hasonló szövet a bél felszínén vagy mélyebb rétegeiben telepszik meg. Ez a típus különösen nehezen felismerhető, mert tünetei gyakran emésztőrendszeri problémákra, például irritábilisbél-szindrómára emlékeztetnek. A panaszok sokfélék, és jellemzően a menstruáció idején erősödnek: görcsös hasi fájdalom, puffadás, fezes has, valamint váltakozó hasmenés és székrekedés jelentkezhet. Előfordulhat nyákos vagy megváltozott állagú széklet, sőt fájdalmas, akár vérrel kísért székelés is. Gyakori a szex közbeni vagy utáni fájdalom, illetve a deréktáji és kismedencei kellemetlenség. Sok érintett fáradtságot, hányingert és általános rossz közérzetet tapasztal. A diagnózis nehéz, mert a tünetek más betegségekkel összetéveszthetők, ezért gyakran képalkotó vizsgálatok és laparoszkópia szükséges a megerősítéshez.
