Korán kezdte a győri gyerekbanda

A nehezen kezelhető, személyiségzavaros gyerekek neveléséhez nem megfelelőek a humánus, nyitott rendszerű gyermekotthonok. Az ő nevelésükhöz zártabb, velük speciális programokkal foglalkozó intézetekre lenne szükség, ám az ország három ilyen intézményében mindössze 185 gyereknek van hely.
Az egyik 12 éves fiú, 85-ször szökött meg az idén, 16 éves testvére 32-szer, míg a tízéves öccse 24-szer. Barátjuk 52 alkalommal lógott meg az otthonból.
Bűnözés és sikerélmény - e kettő együtt javíthatatlan bűnözővé teheti ezeket a győri fiúkat, és sem a rendőrség, sem a területi gyermekvédelmi szolgálat nem tud semmit kezdeni velük.
- A gyerekek közintézményekben, forgalmas helyeken lopnak, de nem riadnak vissza attól sem, hogy a gyermekotthon közelében lévő kórházban fosztogassák a betegeket. Termetük miatt az autók között is észrevétlenül tudnak mozogni, így zavartalanul törik fel a járműveket. Elfogásukat követően a gyerekeket csak meghallgatni tudjuk, s minden következmény nélkül el kell engedni, illetve át kell adni őket a legközelebbi intézetnek - magyarázza jogi kötöttségeiket Szollinger János alezredes, a Győri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, érzékeltetve, hogy a 14 év alatti életkor büntethetőséget kizáró tényező.
A rendőrségnek jogszabály írja elő, hogy a fiatalkorúak és a gyerekek ügyeit diszkréten kell kezelni. Értesíteni kell az intézetet, ahonnét megszöktek.
- Ők jönnek értük - folytatja az alezredes -, s van úgy, hogy mi szállítjuk be őket az intézetbe. De mire a kollégák visszaérnek, már újból kint vannak és bűnöznek a fiúk. Tisztában vagyunk vele, hogy nem zárt az intézet, de az semmiképpen nem tartható, hogy egy órán belül ismét kezdődjék minden elölről.
Az osztályvezető veszélyesnek tartja, hogy ilyenfajta sikerélményt tapasztalnak a gyerekek. Szerinte ez egyenes út ahhoz, hogy bűnöző legyen belőlük felnőttkorukban.
- A kezdeti "csintalanságok" fejlődésen mennek át, s közben mások is csatlakoznak hozzájuk. Nemcsak lopnak meg autókat törnek fel, újabban garázdaság is a számlájukra írható. Nem börtönbe, de zárt intézetbe kellene őket elhelyezni - ajánlja a megoldást Szollinger János.
A területi gyermekvédelmi szolgálat igazgatója, Szarkáné Németh Ágnes ugyancsak a rendszer hiányosságait tárja elénk.
- Ezeknek a gyerekeknek súlyos személyiségi problémáik vannak. Személyiségük agresszív magatartásra, erőszakra állt be, a nevelést nem fogadják el. A sikerélményüket pótolják azzal, hogy a bűnözésben érnek el eredményeket - jellemezi a fiúkat és mindig velük tartó lánytestvérüket a gyermekvédelmi szakember.
Az igazgató szerint a nyitott gyermekotthonokban alkalmazott rendszerben neveléspedagógiai eszközökkel nem lehet megfogni őket. Tudják, miként kell viselkedniük ahhoz, hogy minél előbb ismét kint legyenek. Törnek-zúznak, berugdalják az ajtókat, üvegeket. Sokszor még a nevelőket is rúgják, karmolják. Az otthonban nem tudják kezelni ezt a helyzetet.
- A kicsik félnek, amikor ezek a gyerekek randalíroznak, s nekünk biztosítanunk kell a többi, védelemre szoruló gyerek nyugalmát. Természetesen nem szabad őket leírni, de a megyében is működő nyitott rendszerben még az ajtót sem zárhatjuk rájuk, nem lehet őket megfosztani szabad mozgásuktól - magyarázza Szarkáné, aki a megoldást abban látja, hogy ezeket a gyerekeket speciális intézetben kell elhelyezni.
A szociális tárca három zárt nevelőintézetet működtet az országban. Azokban felkészült szakemberek, megfelelő keretek között, speciális program alapján foglalkoznak a nehezen kezelhető gyerekekkel.
- A probléma az - folytatja a szolgálat vezetője -, hogy helyhiány miatt az ilyen intézetbe felettébb nehéz a bejutás. A három intézményben mindössze száznyolcvanöt gyermeket lehet elhelyezni. Előtte egy bizottság vizsgálja meg, hogy valóban ott van-e a gyerek helye. Legtöbbször azonban a vizsgálatra is sorba kell állni. S ha megvan az állásfoglalás, akkor még mindig nem biztos, hogy van hely.
Mindezt azért is sajnálja az igazgató, mert a közvélemény azt gondolja, nem tesznek semmit.
- Sajnos túl sok a jog és kevés a kötelesség, a gyerekek ehhez szoktak hozzá. Egymagában a büntetés nem megoldás, de az sem, ha egy gyermek nem látja tettének következményeit. Hosszú távon ez nagyon rossz irányba vezet - hívja fel a figyelmet Szarkáné Németh Ágnes.