Tudományos mozaik

Szarvasmarha-géntérkép
Amerikai kutatók megfejtették és a világhálón át részben már nyilvánosságra is hozták a szarvasmarha génállományát. A tudósok a herefordi fajta génállományát derítették föl, illetve rendszerezték, miközben mintegy hárommilliárd bázispárt dokumentáltak. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium abban bizakodik, hogy a géntérkép birtokában megelőzhetők lesznek bizonyos állatbetegségek, és könnyebbé válik az egyes fajták és változatok számára legmegfelelőbb takarmányok kiválasztása, ami növeli majd a jószág gazdasági értékét. Rövidesen megkezdik legalább fél tucat más szarvasmarhafajta génállományának föltérképezését.

Dzsingisz kán mauzóleuma
Mongólia középső részén megtalálták Dzsingisz kán emlékhelyét - jelentették be egy japán-mongol kutatócsoport tagjai. A régészek szerint a most fölfedezett mauzóleum a kán egyik palotája lehetett, s a halála után vált szent nyughellyé. Számításuk szerint itt kell lennie valahol a kán maradványait rejtő sírnak is, mivel a források arról is beszámoltak, hogy a nagy mongol fejedelem hamvait a mauzóleum közvetlen közelében temették el. Utódai a sír helyét a legnagyobb titokban tartották, főképp a fosztogatók miatt. A legenda szerint mindenkit megöltek, aki csak jelen volt a Mongol Birodalmat magalapító Dzsingisz kán temetésén.

Megválaszthatják az embriókat
Azok a brit szülők, akik a vastagbélrák egyik különösen veszedelmes formáját hordozzák magukban, beültetésre mostantól olyan embriókat választhatnak, amelyek mentesek ettől a géntől. A tudósok szerint ugyanis ha valamelyik szülő ezt a vastagbélrákot valószínűsítő gént hordozza, akkor ötven százalék valószínűséggel azt a gyermekébe is átörökíti. Az eljárás lényege, hogy a lombikbébi-módszerrel fejlődésnek indult embriókat genetikai szűrésnek vetik alá, és csak azokat ültetik az anya méhébe, amelyek garantáltan mentesek a veszélyes géntől. A beavatkozás engedélyezése nagy vihart kavart orvosi körökben is, mivel sokak szerint ezzel az új módszerrel olyan magzatoktól is elveszik az élet lehetőségét, akiknél csak a negyvenes éveiken túl vagy éppen sohasem jelentkezne ez a veszedelmes kór.

Kétezer-ötszáz éves gránátalmák
Mintha csak tegnap szüretelték volna, olyan állapotban találtak négy gránátalmát görög régészek. Az Athéntől száz kilométerre folyó ásatáson bukkantak a gyümölcsökre egy bronzedényben, amelynek száját légmentesen zárták le mintegy kétezrötszáz évvel ezelőtt. A kutatók szerint a bronz oxidációja óvta meg a gránátalmákat a bomlástól, mivel ilyen körülmények közözött nem fejlődtek ki bennük mikroorganizmusok. A gyümölcsöket speciális hűtőberendezésben helyezték el, és hamarosan alapos vizsgálatnak vetik alá őket.

Koalamedvék veszélyben
Tizenöt éven belül végleg eltűnhetnek Ausztráliából az ország nemzeti jelképének számító koalák. Noha a törvények teljes védelmet nyújtanak a szelíd és kedves erszényeseknek, a számukra kizárólagos élelemforrásul szolgáló eukaliptuszfákat semmi nem védi. Az Ausztrál Koala Alapítvány most drámai hangú felhívást  tett közzé, amelyben fölszólította a kormányt, hogy nyilvánítsa a koalát veszélyeztetett fajjá, és tegyen hathatós lépéseket élőhelye védelmére. Jelenleg százezer koalamedve él a kontinensnyi országban, ami megdöbbentően alacsony szám annak fényében, hogy az 1700-as évek végén, a fehér telepesek bevándorlásának kezdetén számuk a tízmilliót is elérhette.

Szemmel vezérelt számítógép
Cseh kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amely a szem mozgatása révén vezérli a számítógépet. A berendezésben egy apró, akár a szemüvegre is fölhelyezhető kamera figyeli a szem mozgását, amelynek alapján utasítást ad: a számítógép kurzora arra mozdul, amerre a szem néz. Pislantással az  egér gombjának lenyomása imitálható.