Becses koreai síréletképek

A két Korea 1989-ben sem tett mást, mint addig. Magyarország azonban egy másik lóra nyergelt át, és az addigi északi nyereg helyett a déli nyerget választotta, elvetve a rendkívüli nehézségekkel küzdő Észak barátságát, és elfogadva a Magyarországra beözönlő Daewoo- és Samsung-termékek áradatát.
Az évek során gyakran felvetődött a két Korea egyesítésének gondolata, de tekintettel az ideológiák között feszülő - egyelőre - kibékíthetetlen ellentétekre, a gondolat csak álom maradt mind a mai napig. A két ország határán időnként összeülő delegációk nem mutathatnak föl valódi eredményeket a közeledésben. Erre csak egy magyarországi múzeum, a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum volt képes. Sok-sok év után olyan kiállítást mutat be Sír-Élet-Kép címmel, amelyre az ötvenes-hatvanas évek óta nem volt példa: a kiállítás az ókori Korea sírfestészetéből ad ízelítőt.
A falfestmények a koreai Három Állam (Kogurjo, Pekcse, Szilla) korából (Kr. e. 57-Kr. u. 668.), közülük a legészakibb, legjobban prosperáló királyság, Kogurjo területéről származnak. Mivel Korea e rég múlt századaiból kevés tárgyi emlék maradt fenn, a kultúrtörténeti kutatások legfőbb forrásául a régészet és a sírfeltárások szolgálnak; a Három Állam korát ezért "régi sírok korának" is nevezik. A festészeten és a sírépítészeten túl a viselettörténetre, a tárgykultúrára, a történelmi kapcsolatokra - a kínai, illetve az észak-ázsiai szomszédos népek kultúrájának kölcsönös hatásaira - is fényt derítő Kogurjo kori sírfestészet jelentőségét mutatja, hogy Kogurjo falfestményes sírjait az UNESCO nemrégiben a világörökség részévé nyilvánította.A két ország közötti kapcsolatok javításának példájaként szolgál legalább a kultúra területén, hogy az Északon található sírt bemutató kiállítás létrejöttét egy déli alapítvány, a Korea Foundation támogatta.