Ritmusok - érzések

Örökzöldek
Rod Stewart, a rekedt hangú rockénekes az utóbbi évtizedben nemigen domborított, ettől függetlenül jól megélt korábbi sikereiből, ott sütkérezett a nosztalgialisták élvonalában. De ez nem elég! - ad(hat)ta ki magának a jelszót, és leporolta a régi idők dzsesszstandardjait. Nagyszerű dalokra talált: egy kis Gershwint, egy kis Sinatrát, egy kis Armstrongot, meg egyéb laza kis swingeket vett elő. Már a harmadik lemeznél tart... Ez a Stardust... The Great American Songbook sorozat nagyon bejött, pusztán azért, mert élvezhető. A harmadik összeállításban a What A Wonderful World Stevie Wonder szájharmonika-kíséretével hátborzongató, a klasszikus Blue Moon Eric Clapton gitárjátékával fantasztikus, az utánozhatatlan Bette Midlerrel és a szexi hangú Dolly Partonnal rögzített duett is nagy élmény. Jöhet a negyedik, Rod! (BMG/J Records)

Musicalek
Presser Gábort is sorozatra biztatta a kiadója, ő már a negyedik lemeznél tart. Pici nem régi idők zenéjét porolta le, hanem saját szerzeményeit. Életművéből ezúttal a musicalek kerültek középpontba. A zeneszerző - 4. című dupla albumon az LGT és a Vígszínház kulcsembere a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, az Ifjú W. újabb szenvedései, a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, A sanda bohóc, A padlás, a Szent István körút 14. című darabokból szemezget, méghozzá a legszeretettebb betétdalokat veszi sorra. Egyik-másik új változatban szól, így többek közt Oláh Ibolya, Soma, Király Linda, Katona Klári adja át ajándékát, mert hiszen amit produkálnak, azt tényleg csak örömmel vehetjük. Köszönet érte, hogy a Presser-musicalek slágerei egy albumba kerültek. (BMG Hungary)

Érintések
Hétköznapi módon él köztünk egy bozontos hajkoronájú fiatalember, a múltkor például a buszállomáson láttuk, sztárallűrök nélkül autóbuszra várt szegény. Ennek dacára évről évre belopja magát az érte rajongók szívébe. Újabban nemcsak zenéjével, játékával, hanem verseivel, rajzaival is kifejezi érzéseit. St. Martin - merthogy róla volna szó - sokoldalú személyiség, ráadásul nincsenek nyakatekert gondolatai a papírra vetett szövegeiben, grafikái meg egyenesen légiesek. Ja, hogy itt zenéről kéne értekezni? "A zene tárgya a végtelenség lehet!" - mondá Szent Márton, és higgyünk neki. Legújabb, Érintés című korongján csak úgy áradnak a lemezhallgatók felé az érintések, nyugtató pánsíphangok, lüktető szaxofondallamok. Előbb az Édes kisfiam, végül pedig az Il Silenzio hangzik el - két klasszikus St. Martin értelmezésében. (BMG Hungary)

Egypercesek
Ha valakit felkapnak, azt rövid időn belül sikerül megutáltatni is. Azzal például, hogy unásig játsszák slágergyanús nótáját, merthogy azt emelték ki az okosok befutónak meg rádióbarátnak. Ezzel aztán sokakat az őrületbe kergetnek; amikor felcsendülnek az első taktusok, már lehet is csatornát váltani. Valljuk be, a Debrecenből induló Desperado triónak is voltak ilyen felvételei, a Rajtad múlik-ot, az Ég veled!-et sikerült elcsépelni. Kár volt. És most reménykedhetnek abban, hogy a második lemezükre rögzített nótákra nem ez a sors vár. Bár a könnyen emészthető Csak egy perc... szinte csak egypercenként szól már az éterben. Tessék felfedezni a többit is, a Betti, Zsolti és Zoy képességeihez mért pörgős és kevésbé pörgős számokat! (BMG Hungary)