Tiltott szerek teában és húsban

Tizenhét éve betiltott szer maradványaira bukkant október elején az állat-egészségügyi hatóság a Hungerit Baromfi-feldolgozó és Élelmiszer-ipari Rt. vágóhídjáról kikerült libák és kacsák húsában. A bűnös a chloramphenycol antibiotikum. Hogy miért csak most tudtunk meg erről részleteket? Az agrártárca szerint ennyi időbe telt a bizonyító erejű vizsgálat lefolytatása.
Mint kiderült, nem a baromfi-feldolgozó és nem az állattartók a hibásak. A hússzennyeződés eredetét kivizsgálták, s megállapították, hogy a chloramphenycol-szennyeződés a kérdéses állományok által felhasznált takarmány alkotórészét képező hallisztben volt. Németországból lezárt kamionban hozták a hallisztet Magyarországra. A szállítmányokat kísérő német állat-egészségügyi hatósági bizonyítványok a szennyeződésre vonatkozó megállapítást nem tartalmaztak. A német eladó szerint a halliszt garantáltan nem tartalmaz chloramphenycolt.
Ez a megismételt magyar vizsgálatok szerint két tétel esetében nem felelt meg a valóságnak. A szennyezett takarmánnyal előállított termékeket és a vizsgált tételeket kivonták a forgalomból. Intézkedtek, hogy az országba kerülő hallisztszállítmányokat csak chloramphenycolra vontakozó vizsgálat után, negatív eredmény ismeretében lehessen felhasználni.
Gyógyteát csak olyan emberek isznak, akik törődnek egészségükkel. Bizonyára nem fognak örülni annak a információnak, amelyet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület bocsátott a sajtó nyilvánossága elé: követ, földet, rovarcsápokat és állati ürüléket is találtak a fogyasztóvédők a gyógyteákban. A megvizsgált gyógyteák hetven százaléka nem felel meg az előírásoknak. Némelyik teához laboratóriumi vizsgálat sem kellett, mert felismerhető rovarmaradványok, madártollak, üvegtörmelék és rögök voltak bennük. Az egyik kakukkfűteában állati ürüléket találtak.
Sok gyógytea a növénynek nemcsak azt a részét tartalmazza, amely terápiára ajánlott. Ez természetszerűleg rontja a termék minőségét, arról nem is beszélve, hogy a csipketeában kimutatott csipkebogyómag ráadásul mérgező hatású. Például a Fitopharma körömvirágteájában a megengedettnél 47 százalékkal több törmelék, szárrész található, e cég bodzavirágteájában találtak a címben felsorolt, nemkívánatos - és nem kívánatos - "adalékokat", továbbá üvegdarabokat, kocsányt, szárrészt. E cégnek egyébként több más gyógyteája sem ment át a vizsgán.
Az egyesület szerint azért van ilyen sok elfogadhatatlan minőségű gyógytea, mert nem egyértelműek a jogszabályok, és jóformán nincsenek is hatósági ellenőrzések. Egyedül a gyógyszertárakban kapható teákban lehet teljesen megbízni, mert azok mind átesnek az összes kötelező vizsgálaton.
A felmérés eredményét - amely tartalmazza a termékek pontos nevét, forgalmazóját - elküldték az összes illetékes hatósághoz, többek között az ÁNTSZ-hez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez.
Mindkét eset ismét a paprikabotránynál feltett kérdéseket ismételteti velünk: miként fordulhat elő, hogy egy német cég nem megfelelő, mondhatni hamis állat-egészségügyi bizonyítványt csatol termékéhez, milyen körülmények uralkodhatnak a szárítmányokat készítő cégeknél, amelyek elméletileg igen szigorú minőségbiztosítási rendszer szerint működnek?