Szaunával az egészségért

Van azért abban is valami jó, ha vége a nyárnak: a hűvösebb-hidegebb hónapokban könnyebben veszi rá magát az ember egy kis jótékony szaunázásra. A testnek jó barátja az eféle izzadás: edzi az ereket, kényezteti a bőrt, elűzi a vírusokat, javítja a közérzetet.

A szaunázást több ezer éve ismeri az emberiség – már a maják is használták, a rómaiak is előszeretettel hoztak birodalomfordító döntéseket a melegben. A szokás azonban csak az északi népeknél vált hétköznapivá: ők sohasem tudtak ráunni a közös izzadásra. Eredetileg mosakodásra, fürdésre használták, de mivel itt a legnagyobb a tisztaság és a víz is mindig kéznél volt, sokszor a szüléseket is a szaunákban vezették le, a betegeket pedig ide küldték gyógyulni. Ahogy egy finn mondás tartja: ha már az alkohol és a szauna sem segít, a betegre keresztet lehet vetni...

Nem túlzás az előbbi állítás, hiszen a szaunában uralkodó melegre és nagy páratartalomra a szervezet élénken reagál. A forróságban esélyük sincsen a kórokozóknak, így gyakran ajánlják az ilyenfajta izzadást megelőzésképpen felső légúti betegségeknél. A szaunázás edzés az ereknek és a szívnek egyaránt, hiszen a forró levegőről kilépve azonnal hideg zuhanyt veszünk, vagy medencébe, esetleg fagyos tengervízbe merülünk – a lehűlés módjának csak a képzelet szab határt –,a kitágult véredények összehúzódnak, a vér így könnyebben tud áramlani, egyre keményebb munkára fogva ezzel a szívet. A felgyorsult vérkeringés következtében a verejtékmirigyek felszabadítják a felgyűlt salakanyagokat, beindítva ezzel a méregtelenítést.

De nem csak egészségünk, hanem szépségünk megőrzésében is segít a rendszeres izzadás. A forróságban legnagyobb szervünk, a bőrünk anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik, aminek hatására könnyebben eltávolíthatóak az elszarusodott, elhalt hámsejtek – akár zuhanyzással is, de érdemes dörzsszivacsot is használni. A hőhatás erősíti a verejtékmirigyeket, a bőr pedig feszesebb és lágyabb lesz. A szauna jót tesz a pattanásos felületekkel is: a meleg hatására folyóssá válik a bőrsejtekben elraktározódott faggyú, s az izzadsággal együtt távozik a szervezetből.

A hagyományos finn szauna mellett – ahol akár 80-100 Celsius-fokig is melegedhet a hőmérséklet – egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett infraszauna. Ez esetben nem kell a nagy meleg miatt aggódnunk, hiszen itt nem a forróság, hanem az infravörös sugarak fejtik ki jótékony hatásukat, a hőmérséklet pedig „csupán” 40-50 fok körüli. Az infrasugarakat a gyógyászatból is ismerhetjük, ahol többek között fájdalomcsillapítóként használatos. Infraszaunázáskor az alacsonyabb hőmérséklet ellenére jobban izzadunk, a távozó verejtékkel pedig 80 százalékban vizet, 20 százalékban nem víz jellegű anyagokat – zsírt, zsírban oldódó méreganyagokat, savakat – veszítünk el.

Sőt, karcsúsíthat is a rendszeres infrás izzadás: egy gramm verejtékkel ugyanis 0,58 kCal-t veszítünk el. Ha egy kicsit osztunk-szorzunk, könnyen kiszámolhatjuk: ha egy átlagos ember harminc perces izzadás esetén fél litert izzad, akkor ezzel 300 kalóriát éget el. A vesztett folyadékot pedig pótolhatjuk vízzel, anélkül, hogy az addig elégetett kalóriákat újból a szervezetünkbe juttatnánk. De a narancsbőrrel küzdőknek is érdemes rendszeresen az infrasugarak kereszttüzébe ülni: az izzadással távozó méreganyagok és zsírok hosszú távon a cellulit csökkenését eredményezik. Az infrasugarak pedig a bőr mélyére hatolva fiatalítják azt, tisztítják a pórusokat, gyorsítják a gyógyulási folyamatokat, csökkentik a hegesedést.