Nem tréfál a bárányhimlő

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőző betegség, tízből kilencen átesnek rajta. Vírusa a megbetegedések hetven százalékában már az óvodás kor végéig előveszi a gyerekeket. Cseppfertőzéssel terjed, rendkívül ragályos, s ha közösségben üti fel a fejét, szinte biztos, hogy a kicsinyek zöme megkapja.

Lappangási ideje 14–21 nap. Enyhe fejfájással, hőemelkedéssel kezdődik, majd sok kis piros folt jelenik meg az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason. Végül az egész testet elboríthatják, s úgy 6–12 óra alatt telt hólyagocskává fejlődnek. Az első hólyagok megjelenése előtt egy-két nappal a beteg már fertőz, s ez egészen a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart.

Manapság egyre többen választják a védőoltást, mellyel a bárányhimlő és szövődményei hatékonyan megelőzhetők. A vakcina az ajánlott, nem kötelező védőoltások közé tartozik. A legfrissebb kutatások szerint a leghatékonyabb védelem két adag oltóanyaggal érhető el, ezért ha valaki korábban már beoltatta a gyermekét, ne feledje, hogy a második adagra is szükség van. A védőoltás nem ad százszázalékos védelmet, de érdemes beadatni még a gyermek közösségbe kerülése előtt. Különösen fontos ez, ha van a családban kisebb testvér, mert a famílián belül a második, illetve harmadik gyerkőc bárányhimlő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart.

Sokan azért nem kérik a védőoltást, mert úgy vélik, egészséges gyermekük szervezete úgyis megbirkózik a vírussal. Azonban előre nem lehet tudni, hogy kinél lép fel szövődmény is. A leggyakoribb, hogy a hólyagos bőr sebei gennykeltő baktériumokkal felülfertőződnek, ami bőrgennyesedést, magas lázzal és hidegrázással járó orbáncot okozhat. Továbbá a felépülést követően csúnya hegek maradhatnak a bőrön. A bárányhimlő súlyos velejárója lehet a tüdőgyulladás, de szívizom-, máj- vagy ízületi lob is kialakulhat. A leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagy jóindulatú gyulladása, ekkor az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger fordul elő. Ritka szövődmény a betegség vége felé vagy a gyógyulás után fellépő agyvelőgyulladás, ami főként fejfájást, hányást, zavartságot okoz.

Az enyhe lefolyású bárányhimlős esetek csupán tüneti kezelést igényelnek, viszketést csökkentő gyógyszert felírhat rá a kezelőorvos. Másodlagos fertőzésnél antibiotikum szedése válhat szükségessé. A kezelés során vírusellenes készítményeket is alkalmaznak, ilyenkor a kezelést a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül kell megkezdeni.