Fűszeresen kóser

Bodrogi Eszter először a saját sütésű kenyereire volt büszke, és szerette volna megosztani – ha nem is az ízüket, legalább a látványukat – a barátaival. Tehát lefotózta az alkotásait, és elküldte nekik a képeket. Később felrakta a képeit az internetre – így született a jobbára zsidó recepteket közlő oldal. A főzőcskéző bloggert az olvasók nevezték el „Fűszeresnek”, ezért a Fűszer és Lélek című szakácskönyve már ezen a „művésznéven” jelent meg.

Hogy van mivel büszkélkednie Eszternek, arról magunk is meggyőződhettünk, hiszen a szemünk láttára kelesztette, fonta és sütötte a fényes és puha szombati kalácsot, ami hagyományosan épp akkora, mint egy újszülött. Régen ugyanis ilyet vittek ajándékba a gyermekágyas asszonynak, hogy egy ideig ne legyen gondja a sütéssel.

Térjünk be a pesti fiatalasszony konyhájába! A kicsike lakás legfőbb helyiségébe lépünk, melyet hamarosan remek illatok töltenek meg. Eszter meséli: a szülői házban ugyan nemigen ügyeltek a zsidó hagyományra, ám ő meg férje tartani kezdték a szombatot. Gondolták, megadják a módját, és rákaptak a kóser ételekre. A hétköznapi sietős vacsorákon nem igazodnak a szigorú étkezési szabályokhoz, ám a szombatot megtisztelik.

Nem véletlen hát, hogy éppen pénteken kukkantottunk be Eszterhez, azután, hogy alaposan megrakodva megérkezett a piacról. Mire eljön a szombat, elkészül a vacsora, amire baráti társaságot várnak. Miközben beszélgetünk, villámsebesen zöldséget tisztít, majd felteszi főni a gerslilevest.

Vannak ételek, amelyek azért válnak ünnepivé, mert olyan valakitől tanultuk a receptjét, aki nagyon kedves volt számunkra – avat be e leves „előéletébe” Eszter. A gerslilevest ugyanis a nagymamája készítette a Hegyalján – akkoriban a faluban gyorsan összedobható, hétköznapi fogásnak számított. Főzték füstölt tarjával, de ha kósert készítettek, pulyka- vagy libacombot dobtak bele. Azért jó ez a leves, mert nem árt neki, ha egy napot áll – sőt, másnapra az árpagyöngy keményítője jól besűríti. A tartalmas egytálétel után jobbára csak valami desszert kívánkozik.

A kóser konyha minden apró szabályát persze nem tudják tartani Bodrogiék – akkor például két tűzhelyet kéne tartaniuk. Ezenkívül elgondolkodtatóak az ősi előírások: disznót nem, ám kérődző párosujjú patás állat húsát fogyaszthatják az ortodox zsidók. Eszerint a zsiráf is kóser – ám e jószágból még Fűszeres sem készített sültet.

Forrás: Vidék íze – A Szabad Föld gasztronómiai magazinja

Kattintrson bármelyik fotóra és megnyílik képgalériánk!